Biztos veled is előfordult már, hogy a megérzéseidre hagyatkoztál, vagy valakiről azonnal eldöntötted: vonzódsz hozzá. Mi állhat ennek a hátterében?
Úgy tűnik, hogy amikor azt mondjuk, „működik a kémia”, akkor valóban nem tévedünk, és tényleg igaz, hogy bizonyos dolgokról tudat alatt döntünk. Azonban eddig ezt kizárólag a családi kapcsolatokra és a szerelemre vetítettük ki, de most már tudjuk, hogy még barátot is választhatunk a szaglásunk alapján.
A Weizmann Tudományos Intézet kutatói ugyanis azt találták, hogy az emberek hajlamosak olyanokkal barátságot kötni, akikkel hasonló a testszaguk. A publikációt a Science Advances folyóiratban tették közzé, és az eredmények arra utalnak, hogy a szaglás jóval nagyobb szerepet játszik a társas interakciókban, a barátságok, kapcsolatok kialakulásában, mint azt eddig gondoltuk.
Az ember sem kivétel, ha szaglásról van szó
A kutatókban felmerült a kérdés, hogy ha gyakorlatilag az összes emlősállat számára kulcsfontosságú kérdés a szaglás, akkor ez alól vajon miért lennének kivételek az emberek? Elég, ha csak arra gondolsz, hogy a kutyák, amikor találkoznak, általában szaglás után döntik el, szimpatizálnak-e egymással.
Az én kutyám reakciója teljesen kiszámíthatatlan ezen a téren. Mindig nagyon óvatosan engedem oda hozzá idegenekhez – akár kutyáról, akár emberről van szó. Van, akit miután megszagolt, egyértelműen elutasít, adott esetben megmorog, máskor viszont nyomban hanyatt dobja magát. Úgy vettem észre, ez nem minden esetben attól függ, hogyan közeledik hozzá az illető. Sokszor a barátságos, kutyákkal láthatóan jól bánó felnőttekkel is elutasítóan viselkedik. Vajon mit érez rajtuk, ami nekünk fel sem tűnik?
A szaglásnak fontos szerepe van a kommunikációban, bár a legtöbbször nem egyértelmű, hatására milyen érzéseket váltanak ki. A kutatók most éppen ezt a területet vizsgálták. Azt eddig is tudtuk, hogy hajlamosak vagyunk olyanokkal barátkozni, akik hasonlítanak hozzánk: ez vonatkozhat a megjelenésre, az anyagi háttérre, az értékrendre is.
Egyszerűen az a kényelmes, ha olyanokkal vesszük körül magunkat, akikkel nincsenek energiarabló konfliktusaink. A feltételezés a jelenlegi tanulmányban az volt, hogy ugyanez igaz a szaglásunkra is. Tudat alatt megszagolunk másokat, és ha hasonló testszaggal szembesülünk, akkor nagyobb arányban nyitunk az emberek felé.
Azokat vizsgálták akik gyorsan kötöttek barátságot
Annak érdekében, hogy a feltételezést alátámasszák, a kutatók azonos nemű, heteroszexuális barátokat toboroztak, még pedig olyanokat, akik villámgyorsan kötöttek mély barátságot. Azt gondolták, hogy mivel ezek a kapcsolatok szinte a semmiből alakultak ki, befolyásolhatták őket az olyan élettani tényezők, mint amilyen a testszag is.
A teszt során az alanyoktól testszag mintákat gyűjtöttek, majd kísérletnek vetették alá őket. Meg kellett szagolniuk a barátoktól és a többiektől származó mintákat is. Két, egymástól eltérő formában is tesztelték a résztvevőket. Kiderült, hogy a gyors barátságot kötő emberek nagyon hasonlítanak egymásra – nem csak testszagban, hanem a válaszadásban is. A barátok a többi mintát tekintve is hasonlóan döntöttek, azaz jó eséllyel a későbbiekben ugyanazokkal az emberekkel kötöttek volna barátságot.
Úgy tűnik, hogy a testszagunk olyan információkat tartalmaz, amelyek előre jelezhetik, hogy kikkel kötünk barátságot, kikhez fogunk vonzódni és kik azok, akiket messzire el akarunk kerülni.