Hol lakunk és kivel lakunk
Az elmúlt év során sokan azt tapasztaltuk, miközben a szakmai dolgainkat beszéljük meg, kénytelenek vagyunk a személyes ügyeinket is bevonni a beszélgetésekbe. A járvány előtt a munkavállalóknak nem volt igazi kötelessége, hogy bármit is megosszanak életükről a főnökeikkel. Nagyobb szervezeteknél a HR osztályok alig tudhattak többet, mint az alkalmazottak neve, címe és születésnapja.
De miután a Covid-19 hirtelen átköltöztette az irodánkat az otthonunkba, és a magánéletünk munkaidőben játszódott le, sokkal többet kellett megosztanunk. Rengetegen találták szembe magukat a helyzettel, hogy egy határidő kijelölésekor bele kellett kalkulálniuk az időbe, hogy a gyerekeikkel kell matekozniuk, vagy csak éppen a kisebbekre vigyázni.
Egy garzonban élő pár számára pedig össze kellett egyeztetni a Zoom megbeszéléseket, hacsak nem akart az egyikük a fürdőszobából videótelefonálni. Ezeket az indokokat pedig sokszor magyarázatként a kollégáknak, főnököknek is elő kellett vezetnünk. Olvass még a témában
Elemzed az érzéseidet, ahelyett hogy megélnéd őket? A pszichológia szerint ez egyfajta védekezés
Miért tör rád ősszel a szorongás, amikor azt hitted, már feldolgoztad? Az évforduló-effektus évekkel később is kísérthet
„Sokkolt, amikor a lányom azt mondta, nem volt boldog gyerekkora” – szülőként akkor is meg kell hallgatnod, ha te másként emlékszel
A diagnózisod lehet ok, de nem kifogás – Miért kezdtük fegyverként használni a pszichológiai terminusokat?
Ennek a változásnak egy része pozitív volt. Van, aki úgy véli, sokat változtathat a munkaerőpiacon, ha a főnökeink belelátnak az életünkbe, kihívásainkba. De felmerül a kérdés, hogy mennyire maradt a saját kezünkben, mit osztunk meg a munkáltatónkkal, és ő hogyan fogja kezelni a most kapott információt.
🌙KisokosHoldnaptárholdfázisok, teliholdak→Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
