Az elmúlt évtizedek során rengeteg természeti csodát vesztettünk el a környezetszennyezés, a vandalizmus és a katasztrófák miatt. Bár ma már egyre többen igyekeznek megóvni a bolygónkat, még így is rengeteg világörökségünk van veszélyben. Tudósok szerint például az alábbi helyek néhány évtizeden belül teljesen eltűnhetnek a Föld felszínéről!
Húsvét szigetek, Chile
Chile tartománya, a Húsvét szigetek arról híres, hogy majdnem 900 kőszobor található meg rajta, és már bizonyos részeit világörökséggé nyilvánították.
Mégis, hiába népszerű kirándulási cél, az utóbbi évek alatt egyre rosszabb állapotba kerültek az építmények. A turisták ugyanis rengeteg szemetet szórnak szét a szigeten, lerombolják a hely ökológiáját, és nem utolsó sorban rongálják a szobrokat is.
Ezek következményeképp a tudósok arra számítanak, hogy a jövőben túl sok hulladék fog felhalmozódni, és a szobrok jelentős része is hiányozni fog.
Mount Kilimanjaro, Afrika
Ha megmásznánk Afrika legmagasabb pontját, most még rengeteg havat találnánk itt, de ha megnézzük, hogy 100 évvel ezelőtt milyen viszonyok uralkodtak a csúcson, a helyzet már nem tűnik olyan kecsegtetőnek.
A hó ugyanis óriási sebességgel kezdett el olvadni, és nem hullik elegendő csapadék ahhoz, hogy tartani tudja ezzel az iramot.
A tudosók emiatt úgy tippelik meg, hogy 2033-ra, azaz mindössze 16 év múlva a hó teljesen elolvad, és a Mount Kilimanjaro elveszíti jellegzetes külsejét.
Madagaszkár
Madagaszkár jellegzetes fái nagyban hozzájárulnak a vidék népszerűségéhez, és nem mellesleg a Föld természeti kincseit képezik.
Mégis, sokakat ez egyáltalán nem érdekel, és óriási sebességgel írtják ki a különböző erdőket.
Szakértők szerint ezeken a területeken még rengeteg olyan állatfaj él, amelyeket fel sem fedeztünk, és ha nem állítják le a favágást, kihalnak, mielőtt egyáltalán tudomást szereznénk a létezésükről.
Az időnk pedig nagyon rövid, ugyanis ha ilyen iramban folytatódik a kitermelés, 2025-re a legtöbb erdő eltűnhet a szigetország felszínéről.
Kínai nagyfal, Kína
A Kínai nagyfalat évente több millió turista látogatja meg, és ez sajnos nem kevés vandalizmust is jelent.
Nagyon sok látogató jó ötletnek tartja, hogy egy-két kődarabot hazavigyen magával, de sokan meg is rongálják az emlékművet.
Szintén nem ritka, hogy az ott élő farmerek ellopják a téglát, hogy a saját kerítéseikhez használják fel őket alapanyagként, a homokviharok okozta erózió pedig nem segít a fal fenntartásában.
A megépítése óta az emlékmű 22%-a eltűnt, ami nagyjából 2000 km-nek felel meg.
Bagan, Burma
Baganban összesen 2000 buddhista szentély és pagoda épült a 11. és 12. század során, amelyeket az idő kereke megrongált ugyan, de 1995 és 2008 között sikeresen helyreállították őket.
Ezt követően megnyitották a területet a turisták előtt is, akik viszont már kevésbé voltak elővigyázatosak az emlékművekkel.
Sok látogató felmászik az építmények tetejére, csak hogy jobb kilátásban legyen részük, ami folyamatos rongálásnak teszi ki a felújított pagodákat.
Emiatt nagyon sok eltűnhet a felszínről néhány évtizeden belül.
Nagy-korallzátony
A globlási felmelegedés egyik legnagyobb vesztese a 8000 éves Nagy-korallzátony, amely már évek óta pusztulófélben van.
Ha az átlagos hőmérséklete csak egyetlen fokkal is a megszokott felé emelkedik, az itt lévő moszatok és korallok fulladozni kezdenek az erős napsugárzás miatt.
Ez pedig felborítja a zátony természetes életvitelét, és még több élőlényt pusztíthat el a felmelegedés az elkövetkező évek során.
Csak az Ausztrália északi partjainál lévő részén a korallok 29%-a már elhalt a tavalyi évben.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!