Anyaként vannak olyan tipikus helyzetek, amelyekben biztosan te is gyakran találod magad, de talán nem szívesen beszélsz róluk. Mi most leírtuk őket. Magadra ismersz?
Amikor ráesik a telefon a gyerek fejére
Az anyák többsége nagy valószínűséggel tisztában van vele, hogy nem szerencsés túlzásba vinni a kütyühasználatot. Ugyanakkor szinte minden anyuka életében vannak olyan időszakok, amikor a különböző messenger- vagy facebook-csoportok, netes fórumok jelentik a felnőttekkel való napi szintű kommunikáció fő – és akár kizárólagos – színterét.
Bevalljuk vagy sem, a szoptatás egy kiváló alkalom arra, hogy nyomkodjuk a telefonunkat – minél kisebb a ded, ezt annál egyszerűbb megvalósítani. Ha veled is előfordult már, hogy sajnos kicsúszott a készülék a kezedből a kicsire esik, nem kell bemutatnunk az önmarcangoló érzést, ami általában egy ilyen balesetet követ, és biztosan te is megfogadod ilyenkor, hogy soha többet nem mobilozol közben.
Aztán jön egy következő maratoni szopi, és ismét előkerül a telefon. Gondolj bele, akkor mi történne, ha közben egy kemény fedeles lexikont olvasgatnál, és azt ejtenéd ki véletlenül a kezedből? Ugye máris kevésbé érzed rosszul magad?
Amikor azt várod, hogy mindenki húzzon el otthonról
A kívülállók azt gondolhatják, hogy minden anyuka arra vágyik, hogy végre a gyerekek nélkül, a párjával kettesben tölthessen egy kis időt. Nem reprezentatív – anyuka ismerősök között végzett – közvélemény-kutatásunk eredményeképp elmondható, hogy ez korántsem így van.
Az anyukák inkább arra vágynak, hogy időnként a gyerekek és a párjuk nélkül legalább egy fél órát egyedül tölthessenek. Az egyedüllét egy olyan kincs, amit egyáltalán nem értékelünk, amikor még nincs gyerekünk, amikor pedig már van, és főleg amíg kicsi, sokszor szinte lehetetlennek tűnik beiktatni a napjainkba.
Nem véletlen, hogy olykor egy-egy bevásárlás (egyedül) is igazi kikapcsolódást jelenthet, ám legjobb, ha a család többi tagja lép le egy kis időre otthonról.
Amikor végre lenne időd nyugiban takarítani, mégsem teszed
Végre alkalmad nyílik rá, hogy egy pár órát otthon, nyugiban legyél, és végre úgy pakolászhass, takaríthass, hogy közben nem kell fél szemmel a gyerekre figyelned. Eltervezed, percre pontosan beosztod, hogy mennyi mindent meg fogsz csinálni, csillogni-villogni fog minden, mire hazaér a család.
Aztán főzöl magadnak egy kávét, és úgy döntesz, előtte lazítasz egy kicsit, hiszen olyan ritkán van rá alkalom. Majd azt veszed észre, hogy hopp, le is telt az idő, és te nem haladtál semmivel.
Ne marcangold magad! Néha épp egy kis semmittevés kell ahhoz, hogy aztán újult erővel és türelemmel töltekezve vethesd bele magad a szokásos mókuskerékbe.
Amikor végre elmész otthonról, de nem tudsz lazítani
Biztos az a helyzet is ismerős számodra, mikor sok-sok szervezés, a nagymama, barátnő vagy épp a bébiszitter közreműködésével sikerül a pároddal vagy a csajokkal valami izgalmas programot szervezned, mégsem tudod igazán élvezni.
Bár alig vártad, hogy egy kicsit kiszakadj a megszokott légkörből, a gondolataid mégiscsak otthon, a csemetéd körül járnak, és öt percenként ellenőrzöd a telefonod, hogy nem jött-e sms, hogy azonnal rohannod kell haza.
És ez most már valószínűleg mindig így lesz… Jó hír, hogy ahogy nőnek a gyerekek, csökken majd az aggódás mértéke – de csak egy kicsit.
