Több mint furcsaság
Fontos persze hangsúlyozni, hogy egyik szokás sem automatikusan a magas intelligencia jele. A legtöbb kutatás arra figyelmeztet, hogy ezek a viselkedések csak akkor kapcsolódnak kreativitáshoz vagy kognitív rugalmassághoz, ha nem párosulnak krónikus szétszórtsággal, szorongással vagy kaotikus gondolkodással.
Más szóval, ha az elkalandozás vagy a belső beszéd konstruktívan segíti a problémamegoldást és a tervezést, akkor valóban lehet mögötte egy aktív, alkalmazkodóképes elme. Ha viszont ezek a szokások folyamatos figyelemhiányt vagy szorongást jeleznek, akkor érdemes lehet más eszközöket is bevetni a mentális egyensúly érdekében.
A modern pszichológia egyre inkább elmozdul abból az elképzelésből, hogy csak a koncentráció és a csend jelenti a „jó” munkamorált. A kreativitás, a háttérgondolkodás és az önreflexió mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agy rugalmassá váljon, ezért nem biztos, hogy az a legjobb, ha rögtön korrigálod azokat a szokásaidat, amelyekről eddig azt gondoltad, hogy „idegesítőek”. Olvass még a témában
