Ilyen lenne a világ, ha nem lennének vírusok

Ilyen lenne a világ, ha nem lennének vírusok

Címlap / Életmód / Egészség / Ilyen lenne a világ, ha nem lennének vírusok / 2. oldal

Ha minden vírus egyszer csak eltűnne, a világ egy nagyon másfajta hellyé válna – és nem feltétlenül jobbá. De mi történne pontosan? A BBC utánajárt.

Ez különösen problémás lenne az óceánban, ahol az összes élő anyag tömegének több mint 90%-a mikrobiális. Ezek a mikrobák az oxigén körülbelül felét termelik a bolygón – ezt a folyamatot vírusok teszik lehetővé.

Ezek a vírusok az összes óceáni mikroba körülbelül 20%-át, és az összes óceáni baktérium körülbelül 50%-át elpusztítják naponta. A mikrobák selejtezésével a vírusok biztosítják, hogy az oxigént termelő plankton elegendő tápanyaggal rendelkezzen a fotoszintézis elvégzéséhez, ami végül a Föld életének nagy részét fenntartja. „Ha nincs halál, akkor nincs élet, mert az élet teljes mértékben az anyagok újrafeldolgozásától függ” – mondja Suttle. „A vírusok pedig fontosak az újrahasznosítás szempontjából.”

Óceánok élővilága
Stock_colors/istockphoto.com

A rovarkártevőket kutató tudósok azt is megállapították, hogy a vírusok kritikus fontosságúak a fajok populáció-szabályozása szempontjából. Ha egy bizonyos faj túlnépesedik, „egy vírus átjön és kitörli őket” – mondja Roossinck. „Ez az ökoszisztémák nagyon természetes része.” Ez a „megöli a győztest” elnevezésű folyamat sok más fajnál is gyakori, beleértve a sajátjainkat is – ezt a járványok is bizonyítják. „Amikor a populációk nagyon bőségessé válnak, a vírusok hajlamosak nagyon gyorsan szaporodni, és leütik ezt a populációt, teret teremtve minden más élet számára” – mondja Suttle.

Ha a vírusok hirtelen eltűnnek, akkor valószínűleg versenyképes fajok fognak virágozni mások kárára.

„Gyorsan elveszítenénk a bolygó biológiai sokféleségét. Néhány fajunk lenne, és kiűznének minden mást.”

– mondja suttle

Egyes organizmusok túlélése szintén a vírusoktól függ, mert előnyt jelentenek számukra bizonyos versenyhelyzetekben. A tudósok azt gyanítják például, hogy a vírusok fontos szerepet játszanak abban, hogy a tehenek és más kérődzők a fűből származó cellulózból cukrot állítsanak elő, amely metabolizálható és végül testtömeggé és tejjé alakul.

A kutatók hasonlóképpen úgy gondolják, hogy a vírusok szerves részét képezik az egészséges mikrobiómák fenntartásának az emberek és más állatok testében. „Ezeket a dolgokat nem értjük még jól, de egyre több példát találunk a vírusok ilyen szoros kölcsönhatására, amelyek kritikus részét képezik az ökoszisztémáknak, legyen szó emberi ökoszisztémánkról vagy a környezetről” – mondja Suttle.

Emberek védelmezői

Bizonyos jóindulatú vírusokkal való megfertőzés még segíthet is elhárítani néhány kórokozót az emberek körében.

A GB C-vírus, a vérben született emberi vírus, amely a nyugat-nílusi vírus és a dengue-láz nem patogén távoli rokona, a HIV-pozitív emberek késleltetett AIDS-sel történő progressziójához kapcsolódik. A tudósok azt is megállapították, hogy a GB C-vírus hordozói körében, ha ebolával fertőződnek meg, kisebb az esély rá, hogy a betegség halálos kimenetelű lesz.

Hasonlóképpen, a herpesz miatt az egerek kevésbé fogékonyak bizonyos bakteriális fertőzésekre, beleértve a bubópestist és a lisztériát (az ételmérgezés általános típusa). Az embereket herpeszvírussal, bubópestissel és lisztériával fertőzni az egérkísérlet megismétlése érdekében etikátlan lenne. A tanulmány szerzői azt gyanítják, hogy rágcsálókkal kapcsolatos megállapításaik valószínűleg az emberekre is érvényesek.

Míg a herpeszvírusok egész életen át tartó fertőzését általában csak patogénnek tekintik, egy új tanulmány adatai arra engednek következtetni, hogy a herpesz valójában „szimbiotikus kapcsolatba lép” a gazdájával az immunelőnyök megadásával. Vírusok nélkül mi és sok más faj hajlamosabbak lehetnénk lehet más betegségekre.

VIDEO Melyik színt utálod a legjobban?

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2

»