A radioaktív vizeknek gyógyító hatásuk van és nincsenek is olyan messze tőlünk

Címlap / Kikapcsolódás / Utazás / A radioaktív vizeknek gyógyító hatásuk van és nincsenek is olyan messze tőlünk

A radioaktivitás nem kimondottan turistacsalogató fogalom, legalábbis elsőre.

VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton

Pedig bizonyos körülmények között kimondottan jótékony hatásai lehetnek – hogy mást ne említsünk, például a hévízi fürdő is enyhén radioaktív tulajdonságának köszönhetően gyógyítja a reumatikus panaszokat. A radioaktivitás fővárosaként tartott kis cseh települést, Jáchymov-ot pedig szintén érdemes felkeresni.

Nobel-díj a szemétből

A cseh-német határtól 5 km-re délre, Karlovy Varytól 20 km távolságra található város az Érchegység egyik völgyében fekszik, és története szorosan összefügg a bányászattal. Az első bányászok 1516-ban érkeztek a völgybe, ami rendkívül gazdag uránércben, de ezüstben is. Bár a 16. században a bányászok az utóbbi miatt érkeztek, a modern időkben az uránium lett az, ami igazán értékessé és érdekessé tette a területet.

Jáchymov lett a világ első városa, ahol uránbányát nyitottak, és az itteni kőzetnek még a tudományban is fontos szerepe lett: a  20. század elején Marie Curie itteni uránércből fedezte fel a rádiumot.

A városban nyílt gyárban a világon elsőként uránt használtak üvegtárgyak színezésére, ez az eljárás viszont rengeteg hulladékot termelt. Marie Curie gyakorlatilag a gyár szemetéből tudta végül elkülöníteni a rádiumot, a polóniumot, az aktíniumot és a protaktíniumot, ami a modern idők egyik legnagyobb tudományos áttörése volt.

A radioaktív anyagok felfedezése Curie-nek két Nobel-díjat, Jáchymovnak pedig ismertséget hozott, főleg, hogy a sugárzó anyagot egyfajta csodaszernek tartották, és a 20. század elején nem csak a balneológiában és gyógyászatban, de kozmetikumokban, cigarettákban, sörben, kenyérben, csokoládéban is használták, a hirdetésekben pedig gyakorlatilag hívószó lett a ma már kevésbé vonzón hangzó radioaktív kifejezés.

A második világháború után a bányákra a Szovjetunió tette rá a kezét, hiszen az itteni készleteket a világ legnagyobb uránkészleteként ismerték, az urán pedig nélkülözhetetlen volt a nukleáris fegyverek előállításához. Az egykor pezsgő város bányájában munkatábort hoztak létre, ahol a politikai és háborús foglyokat rettenetes körülmények között dolgoztatták halálra. Az éhező, mindenféle védelem nélkül robotoló foglyok egymás között az uránbányát úgy emlegették: Jáchymov pokla.

Oldalak: 1 2

A cikk folytatódik, lapozz!

«Előző
1/2
Következő»
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!