A halál utáni élet mindig is izgatta az emberek fantáziáját. Ez eléggé megosztja a Föld lakosságát, mivel kb. ugyanannyian vannak azok, akik állítják, hogy a halállal minden megszűnik, mint azok, akik szerint csak egy újnak a kezdete. Viszont vannak olyan lelkek, akik bizonyos okokból a két világ közt rekedtek. Ez általában az erőszakos, hirtelen halál következménye, így az elhunyt nem is tud róla, hogy meghalt, ezért gyakran úgy éli az életét, ahogy azelőtt tette.
Állítólag minden házban, lakásban megfordulnak időnként szellemek, de ők inkább csak átutazóban vannak. De a kísértetjárta kastélyok állandó lakhelyéül szolgálnak nekik, így sokszor lakatlan épületekről van szó, bár vannak, akik kitűnő üzleti lehetőséget látnak benne, és kihasználva a természetfeletti jelenések gyakoriságát, hotellé alakították a borzongani vágyóknak.
Glamis kastély
Az egyik leghíresebb kísértetkastély a skóciai Angus tartományban található. Az épület falai közt számtalan borzalmas esemény történt, talán ez is közrejátszik abban, hogy egy misztikus helyként tartják számon. Itt gyilkolták meg II. Malcolm királyt, és állítólag vérfoltjai még mindig fellelhetőek a padlón. Pár száz évvel később a kastély úrnőjét máglyahalálra ítélték boszorkányság vádja miatt, később az ott élő Ogilvy családot éheztették halálra, majd egy Patrick nevű, szörnyű természetű főnemes a nyomorék gyermekét befalaztatta az épületbe. Állítólag mindegyik elhunyt szelleme a mai napig ott kísért, nem fogadva el sorsukat.
Mellettük még több szellem is kóborol, akiket konkrétan nem lehet beazonosítani, de többen találkoztak egy nagyon magas férfivel, aki mintha kockákat dobálna éjszakánként, valamint egy fekete bőrű, apró termetű kísértetet is gyakran látni véltek az odalátogatók.
Érdekesség továbbá, hogy itt nevelkedett a néhai angol királynő is, Elizabeth Bowes-Lyon, aki elmondása szerint, maga is találkozott ott kísértetekkel, sőt, egyszer ki is kellett költöznie szobájából, mivel álmát sokszor léptek, kopogások és ütések zavarták meg.
A Macbeth színhelyéül szolgáló kastély persze több szellemvadászt is vonzott, és bizony legtöbbjük nem távozott csalódottan, ugyanis többször sikerült megörökíteniük furcsa történéseket, például nem egyszer filmezték le, ahogy a tányérok a magasba emelkednek, tárgyak mozdulnak el a helyükről, viszont a leghátborzongatóbb az volt, mikor az egyik szobalányt valami felemelte, majd a földre ejtette, aminek szerencsére „csupán” bokatörés lett a vége.
Borley-parókia
A Borley-parókiát Anglia egyik leghátborzongatóbb házának tartották. Az 1860-as évek végén az épületet egy lelkész és az ő felesége lakta, és mindketten beszámoltak megmagyarázhatatlan jelenségektől: magától megszólalt a harang, fények gyúltak ki a szobákban, lépéseket, kopogásokat hallottak, valamint gyakran látták egy apáca szellemét sétálni. 
Később Harry Price, a híres kísértetkutató kilenc évet szánt arra, hogy megtudja, mi is történik abban a házban. Csapatával együtt több paranormális tevékenységet is észlelt, amire nem tudott logikus magyarázatot adni. 1939-ben az épület leégett, viszont még azután is folytatódtak a különös jelenségek, mivel többször láttak a kíváncsiskodók lebegő téglákat, sőt, nem egyszer találkoztak az apáca szellemével, ahogy az ablakból tekint ki.
A történethez hozzátartozik, hogy a lelkész felesége korábban talált a parókia egyik szekrényében egy becsomagolt koponyát. Valószínűleg az apáca maradványa lehetett, ezért Price eltemette, hogy békére leljen. Egy ideig nem is történtek utána paranormális események, viszont a közeli templomban kb. 30 éve újra különös események zajlanak.