Még életemben nem láttam ennyire elfuserált „plasztik” nőt. Soha nem szoktam előítéletekkel viseltetni senki iránt, de most…
Még életemben nem láttam ennyire elfuserált „plasztik” nőt. Soha nem szoktam előítéletekkel viseltetni senki iránt, de most…
A tegnapi események után olyan érzések kavarognak bennem, mint eddig még soha. Történt ugyanis, hogy a kórházi beteglátogatásunk alkalmával szemtanúi lehettünk miként elevenedik meg a tévésorozatok bugyuta, agyonplasztikázott szőkéje, aki semmivel sincs jobban elfoglalva, mint saját magával. Nem. Nem szépészeti műtéten esett át – vakbélműtétje volt.
Az anyósom kicserélte a zárat, amíg nyaraltunk
– Édesem! Ha látnád milyen lett a pocakom… Mint egy domborzati térkép. De a doki azt ígérte semmi sem fog meglátszani… Édesem, ha láttad volna, hogy elkerekedett a szeme, amikor levettem a felsőmet, ez a kosárméret még őt is meglepte – búgta a telefonba, majd leste, hogy a kórteremben tartózkodó férfiak miképp reagálnak rá.
