Idegenek
Nemrég ráírtam Facebookon az egykori két legjobb főiskolás barátnőmre. Négy hónapon keresztül folyt az egyeztetés, hogy mikor találkozzunk. Ha én nem hozom fel hetente a dolgot, akkor valószínűleg be is halt volna a cset, de nem engedtem. Végül nagy nehezen sikerült összefutni.
Az egyik lány csak egy órát tudott maradni, mert rohannia kellett haza a beteg gyerekhez, a másik lány késve esett be, mert elúszott a munkahelyén. Addig a rövid ideig amíg együtt voltunk, csak információcsere folyt (te hol laksz, mi a munkád, hol dolgozol, van-e párod, mekkorák a gyerekek stb.) és egy kis nosztalgiázás. Amikor elbúcsúztunk, megbeszéltük, hogy ezentúl rendszeresen összejárunk, de lehet tippelni, hogy azóta hányszor jöttünk össze, nyilván egyszer sem…
