Akárcsak a juhok, akikről a levélbirkák a nevüket kapták, ezek az apró tengeri élőlények is legelészéssel töltik a napjuk nagy részét. Diétájuk azonban meglehetősen különös, hiszen ezek a kis csigák igazi fényevők.
A levélbirkák meglehetősen aprók, felnőtt korukra is alig érik el az 1 centimétert, életciklusuk pedig nagyjából 6 hónap és 1 év között van. Gosliner szerint a levélbirkák hermafroditák (hím és nőstény reproduktív szervekkel is rendelkeznek). Egy másik egyeddel kell párosodniuk, hogy petesejtet hozzanak létre. „A petesejtek héjjal borított lárvákká válnak, amelyek egy-két hetet töltenek a planktonban. Ezután eldobják héjukat, és egy kis csigaként kezdik az életüket” – magyarázza.
A környezetszennyezés őket is veszélyezteti
Ugyan a levélbirkák egyelőre nincsenek kitéve kritikus veszélynek, számos tényező fenyegeti a túlélésüket, például az élőhelyük csökkenése. Az illegális vagy halászat hiszen az ehhez használt dinamit óriási károkat okoz a tengeri élővilágban és gyakorlatilag minden élőlényt elpusztít a környéken. Ráadásul ezt a gyakorlatot jelenleg nem tiltja törvény a Fülöp-szigeteken.
A klímaváltozás következtében felmelegedő vizekben veszélyben vannak az algák is. Ha kipusztulnak vagy elvándorolnak, nem biztosítanak többé élelmet a levélbirkáknak. A vizekbe kerülő műanyag pedig mikroplasztik formájában bekerül az állatok szervezetébe, komoly egészségügyi károkat és akár a pusztulásukat is okozva ezzel. Ez pedig szintén komoly probléma. A Fülöp-szigeteken az 1,9 millió metrikus tonna helytelenül kezelt műanyag hulladéknak a harmada végzi az óceánban. Az ország ezzel a világon a harmadik legnagyobb felelőse a tengeri műanyag-szennyezésnek.