Tömeg
36 éves vagyok és nemhogy nem szexeltem, még a csókig sem jutottam el senkivel. Szociális szorongásos zavarom van, másnéven társas fóbiám. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem érzem jól magam a tömegben, vagy nem szeretem, ha rám összpontosul a figyelem, az én betegségem olyan súlyos, hogy bénító. Képtelen vagyok emberek közé menni, itthonról dolgozom, úgy élek, mint egy magányos remete. Félek, hogy egyedül fogok meghalni, de nem tudok tenni ellene.
Külső
53 éves nő vagyok, akivel elbánt a sors. Hatalmas az orrom, bandzsa vagyok, kövér és alacsony, soha egyetlen férfi sem mutatott érdeklődést irántam. Egyszer egy céges bulin egy nagyon részeg kolléga megkörnyékezett, de végül meggondolta magát, amikor elkezdtünk vetkőzni.
Olvass még a témában
Élet egy húszéves kapcsolat után: Lehet-e szárnyalni a bilincsek árnyékában?
„Ott döntöttem el, hogy szakítok” – Így változtak meg kapcsolatok egyetlen pillanat alatt
„A mai férfiak mindent a nőktől várnak el” – Férfiak a hercegnő-korszakukban
A barátnőm kéthetente szakít a pasijával. Meddig kell még tolerálnom?
Betegség
12 éves korom óta súlyos depresszióval küzdök, esélyem sincs ismerkedni így.
A cikk folytatódik, lapozz!
