Fények
„Ki ne süsse a szemed a Nap!” mondta az esti koncerten egy srác. Nem mondtam semmit, csak levettem a napszemüvegem és „ránéztem”, azaz felé fordítottam a fejem. Bocsánatot motyogott és elhallgatott. (Hályog van a szememen.)
Igen.
A buszra szálltam fel, amikor kicsit nekimentem egy fiatal lánynak, aki odavakkantotta, hogy „Mi van, vak vagy?!” Mondtam neki, hogy igen és mutattam neki a botom, mire ő: „Jólvan, akkor is a lábad elé nézhetnél…”
Szemtől szemben
Barátnőmmel mentünk el egy házibuliba. Jól éreztem magam, mindenki hamar elfogadta, hogy vak vagyok és jókat beszélgettem több emberrel is. Másnap nevetve mesélte a barátnőm, hogy az egyik srác ráírt, hogy elmondja, nagyon szimpatikus voltam neki, az egyetlen negatívum az volt, hogy beszélgetés közben nem néztem a szemébe. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
