A két oldal örökös harca
Bár nincsen kőbe vésve, hogy egy ember csak párkapcsolatban lehet boldog, és a társadalom is talán egyre elfogadóbbá válik ezen a téren, főleg a nőkben folyton harcol a két oldal.
Az egyik támogatja az életvitelt, megerősíti az önállóság és a kiegyensúlyozottság érzetét, miközben a másik oldal folyton a párkapcsolat felé taszigálja a szinglit.
Főleg a harmincas évek közepén, végén jön az erős kétségbeesés, a „most vagy soha” érzés, ami gyakran elkeseredett lépésekhez vezet. Olvass még a témában
A magas, mély hangú pasik jönnek be – és akkor mi van?!
Ha valaki megbánt, még nem biztos, hogy szociopata- Miért akarunk mindenkire diagnózist ragasztani?
„Ha nekem van hobbim: rossz anya vagyok, de ha a férjemnek, akkor ő a szenvedélyének él” – Kettős mérce a nemek között
„Minden nap beszéltünk, mégsem engem választott” – érzelmi intimitás elkötelezettség nélkül
A negatív események csak újra megerősítik az egyedülállót, hogy a párkapcsolat értelmetlen, a szerelem nem tarthat örökké, és hogy sokkal jobb, ha csak magunkra támaszkodunk.
Más kérdés, hogy csupán a vérbeli szinglik örülnek igazán a környezetükben élő boldog pároknak, a frissen alapuló családoknak, az újabb esküvőknek, és csak ők tudják rosszérzés nélkül elereszteni a fülük mellett a „te sosem mész férjhez?” kérdéseket.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik
Következő cikkünkVigyázz, egy kattintásra vagy attól, hogy szerelembe ess!Nincs olyan romantikus vígjáték, amiben a főhős lányt ne próbálná az anyukája összeboronálni egy orvossal, akiről persze mindig kiderül, hogy cseppet sem jó fej, vagy éppen halálosan unalmas, és mindenki szoríthat, hogy a presztízs helyett hősnőnk a sármos rosszfiút válassza. Persze, ha Dr. Mike és hűséges asszisztense kapna…Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
