Tökéletlenség és tökéletesség
„Ha azt kérdezzük, hogy miért van rossz: ez éppen annyi, mintha azt kérdeznénk: miért van tökéletlenség, más szóval: miért létezik teremtés egyáltalán?
Kétségtelennek kell tekintenünk, hogy ez másként nem volt lehetséges, csak úgy, hogy a teremtésnek tökéletlennek, fokozatosnak kell lennie…”
A világ folyásának megvannak a maga korlátai, különben nem is létezhetnék, de célját nem azok a korlátok jelölik ki, melyek határok közé szorítják, hanem mozgása, mely a tökéletesülés felé hajtja. Olvass még a témában
Amikor a színház valóban megérint: Egy emlékezetes előadás, ami hosszú időre megváltoztatta a napjaimat
Ezt csináld a sütivel, hogy igazán karácsonyi legyen!
Szeptemberi iroda update: home office inspirációk, ha nagyobb kedvvel dolgoznál
5 látványos raklapbútor, amit imádni fogsz a kertedben (és a pénztárcád is)
Az ember megérezte élete rejtett mélységeiben, hogy ami tökéletlennek mutatkozik, az a tökéletesnek megnyilatkozása; éppen úgy, mint ahogy a zenei hallású ember egy dal szépségeire eszmél, holott a valóságban csak hangok láncolatát hallgatja.
