A koronavírus járvány több hónapos karanténra kényszerítette az emberiséget és emiatt a képernyő előtt töltött időnk jelentősen megnövekedett, a Whatsapp és az Instagram pédául 70 százalékos ugrásról számolt be. Kétezer amerikai fiatalt vizsgálva kiderült, hogy a 24 és 39 év közöttiek bevallottan napi több órát töltöttek a telefonjaikat pörgetve. Hogy ennek a pár hónapnak milyen hosszú távú hatásai lesznek az agyukra, még kérdéses, de a kutatóknak van pár teóriája.
Mikor a képernyőnket pörgetjük, az agy több területére hat különböző audiovizuális stimuláció (esztétikus Instagram-képek vagy zenés TikTok videók) illetve a beszéddel és nyelvvel foglalkozó részek is aktívvá válnak (mikor valakivel csetelünk). Az összpontosításért és a kognitív aktivitásért felelős terület is dolgozni kezd, például mikor számítógépes játékokkal játszunk. Ezek a tevékenységek olyan szinten kötnek le – vagy inkább ejtenek minket rabul – minket, hogy észre sem vesszük, hogy órákat töltünk el a képernyő előtt.
A közösségi média kitartó használata (pl. Facebook) az agy érzelmi szabályozására hat leginkább.
Olvass még a témában
A legtöbb ember a karantén alatt szorongó, stresszes és frusztrált volt, a közösségi média használata pedig ez ellen látszólagos, pillanatnyi gyógyírt kínált. Az agy a kedvelt képekre és videókra olyan neurotranszmittereket aktivál, ami hangulatjavulással jár, ezért érezzük magunkat olyan jól, mikor az Idővonalat pörgetjük.
