Einstein megbukott matekból, a Kínai Nagy fal pedig látható az űrből. Ugye, hogy te is így tudtad? Pedig egyik állítás sem igaz, ahogy az alábbi történelmi „tények” sem.
Einstein megbukott matematikából
Sok gyereket vigasztalnak azzal, hogy ne aggódjon, ha nem tanul jól, hiszen még a zseniális fizikus, Einstein is megbukott matekból. Ez viszont nagyon távol áll az igazságtól. Annyi igaz, hogy Einstein későn érő típus volt és például biológiából és a nyelvi tárgyakból nem volt színötös, de matematika terén már egészen fiatalon kiemelkedő volt a tudása.
A vikingek szarvval ellátott sisakot hordtak
A legtöbb történelmi tévhitnél általában homály fedi, ki, hogyan és mikor kezdte el terjeszteni, itt azonban pontosan be tudjuk határolni, ki a felelős. Carl Emil Doeple professzor volt ugyanis a jelmeztervezője a „Niebelungok Kincse” című Wagner operának 1876-ban. Ő alkotta meg az első híres, szarvval ellátott sisakot, ami mutatós ugyan, de közel sem praktikus. A valósághoz vajmi kevés köze van, hiszen a skandinávok – csakúgy mint a többi nép – sima sisakot hordtak.
George Washington fogai fából voltak
George Washington az Amerikai Egyesült Államok első elnöke, a függetlenségi győztes hadvezére nemcsak politikai érdemeiről híres, hanem a fogairól is. Már fiatalon írt naplójában arról, hogy mennyit szenved fogaival: a gyulladt íny és a fogfájás mindennapos volt életében.
A történészek szerint ehhez nagyban hozzájárult, hogy az orvosok higany-peroxidot adtak neki, amivel többek között maláriáját és himlőjét kezelték. Washington élete során többféle protézist hordott, amik közül több elszíneződhetett, ami később a tévhithet vezetett, miszerint fából voltak a fogai. A valóságban protézisei saját fogaiból, állatfogakból (ló és tehén) illetve más emberek fogaiból álltak, melyeket egy fém-öntvénybe ültettek az akkori fogtechnikusok.
Newton a fejére eső alma miatt alkotta meg a gravitációs törvényt
Sir Isaac Newton a világ talán a legfontosabb fizikusa és matematikusa volt. Nemcsak a számokkal bánt remekül, hanem kiváló történetmesélő is volt. Utóbbinak köszönhető az a történelmi tévhit, hogy akkor ötlött eszébe a gravitációs törvény, mikor éppen egy fa alatt pihent és a fejére pottyant egy alma. Ebből mindössze annyi igaz, hogy egy almafa árnyékában ülve mesélte egy barátjának, hogy sok-sok évvel azelőtt éppen egy fa árnyékában gondolt először a gravitációval kapcsolatos összefüggésekre.
A Kínai Nagy Fal látható az űrből
A Kínai Nagy Fal nemcsak hosszúságáról híres, hanem arról is, hogy – tévesen – azt állítják róla, hogy az egyetlen „ember alkotta objektum”, ami látható az űrből. A Fal ugyan valóban egy fantasztikus építmény, de nemhogy a Holdról nem látszik, hanem még a Földhöz legközelebbi űrséta során sem. Mindössze akkor, ha erősen ránagyítanak és tökéletesen tiszta idő van.
Napóleon nagyon alacsony volt
A „törpe Napóleon” kifejezést sokszor használjuk kistermetű, akarnok emberekre annak ellenére, hogy semmi valóságalapja. Napóleon Bonaparte francia császár a 18. század leghatalmasabb és legbefolyásosabb politikai és katonai figurája volt, az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.
Róla nevezték el a „napóleon komplexust”, amive a túlkompenzáló, agresszív alacsony embereket jellemezzük. A történelemkönyvek hosszú éveken keresztül 5 láb két hüvelyk magas, azaz 160 centis férfiként írták le a császárt, ami valóban alacsony lenne. Mint később kiderült, a francia láb-mérték más, mint az angol láb-mérték. A valóságban tehát Napóleon 169 centi magas férfi volt, ami megfelelt az akkori átlag férfi-magasságnak.