Otthon / Szórakozás

A tojáshoz köthető pogány népszokások

A tojáshoz köthető pogány népszokások

A tojás nem csak a táplálkozás szempontjából volt fontos elem a kereszténység előtti korokban, de számtalan jó tulajdonságot és befolyást is tulajdonítottak neki őseink. Úgy vélték, hogy a tojás hasznos lehet az egészségben és a boldogságban egyaránt, valamint aktív szerepe volt a mezőgazdaságban és az élet más területén is. Lássuk, hogyan és mire is alkalmazták leginkább!

Mezőgazdaság

A pogány időkben a mezőgazdasági munkák sikerét is tojással próbálták biztosítani. A munkák megkezdésekor, a vetési időszak kezdetén a legelső barázdába egy tojást tettek, ezzel próbálták megvédeni a leendő termést a jégveréstől és más természeti károktól.  
A tojás egyben a termékenység, a gazdagság szimbóluma is volt, így a bő termést is ezzel igyekeztek garantálni az emberek.

Állattartás

Természetesen az állattartásban is megjelent a tojás, mint nagy szaporulatot, egészséges állatokat biztosító szimbólum. Leggyakrabban úgy alkalmazták a pogány hiedelmek alapján, hogy az állatok almába tettek egy tojást, hogy az alvás közben ki tudja fejteni hatását.
Az sem volt ritka, hogy alkalmanként az állatok ételébe kevertek vagy egy tojást, vagy apróra tört tojáshéjat.

Termékenység

A termékenység természetesen a frissen férjhez menő nőkkel kapcsolatban volt az egyik legkomolyabb szempont, ezért a tojás az esküvői szokásokban is állandó szereplő volt.
Elterjedt szokás volt, hogy a menyasszonynak a lakodalom során tojásokon kellett lépdelnie, valamint az is gyakori volt, hogy a széke alá begurítottak egy tojást, hogy ezzel a házasság boldogságát és egyben a gyermekáldást is biztosítsák.

Fürdővíz

Néhány száz évvel ezelőtt főleg a parasztság körében élt az a szokás, hogy a kisbabák fürdővizébe egy tojást ütnek bele, leginkább a legelső fürdetés alkalmával.
Úgy tartották ugyanis, hogy a tojás így minden bajtól, betegségtől megvédi a gyermeket egész életében, nem utolsó sorban pedig boldogságot biztosít számára kezdődő élete során.

Tojás a sírban

Több népnél, így az egyiptomiaknál, a föníciaiaknál, egyes skandináv és balkáni területeken, sőt a magyarok előtti Kárpát-medencében is szokás volt, hogy a halott mellé egy tojást is tettek a sírba vagy a sír mellé.
Úgy tartották, hogy a tojás az újjászületést is szimbolizálja, ezért ezzel próbálták segíteni a halottat, hogy békésen átkeljen a halál utáni életbe.

Napisten, Földisten

Több kultúrában a tojást az istenség szimbólumának tartották. Ez a vélekedés alapján a tojás sárgája a Napisten, külső héja pedig a Fehér istennő megtestesülése.
A Kalevalában a tojás alsó részét a földdel, felső részét a mennybolttal, a sárgáját a Nappal, a fehérjét a Holddal, a tojáson lévő foltokat a csillagokkal, míg a fekete foltokat a viharfelhőkkel azonosították.

Univerzális tojás

A tojás tehát az életet, környezetünket, világunkat éppen úgy szimbolizálta, mint ahogy biztosította azt is, hogy bőséges legyen a termés, termékeny a menyasszony és egészséges az újszülött.
Vagyis az élet összes fontos lépésénél, szakaszánál jelen volt, és kiemelkedően fontos jelentőséget tulajdonítottak neki, különösen tavasszal, Húsvét idején. Olyan fontos szerepet kapott, hogy máig őrizzük húsvéti szokásaink között. Igaz,már lényegesen játékosabb formában.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást