Sok minden megváltozott a pandémia hatására, többek között az is, hogyan viszonyulunk az étkezésekhez – a mérleg nem a szó pozitív értelmében fordult jó irányba…
Glenn Livingston pszichológus az élelmiszeriparban is tevékenykedik, számos kutatást vezényelt le az étkezési szokásainkkal kapcsolatosan. Most egy olyan felmérést vett közelebbről szemügyre, amit a Google készített. A felmérésben 1500 felnőttet kérdeztek meg arra vonatkozóan, hogyan változtak étkezési szokásaik a pandémia következtében.
De miért ettek többet az emberek?
Tudat alatt rengeteget igyekeztek ilyen formában pótolni a hiányt – a figyelem, a szeretet, a törődés, az elismerés hiányát. Nagyon sokan fordulnak az evéshez vigasz gyanánt, és sokan most döbbentek rá, hogy ez a hajlam bennük is ott rejlik, csak eddig nem volt olyan vészhelyzet, mélypont az életükben, ami miatt felszínre bukkanhatott volna az étkezéshez való, nem feltétlenül ideális viszonyulásuk. A megkérdezettek 39,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a világjárvány kezdete óta többet eszik, mint szokott.
Mit is jelent ez kalóriákban?
A felmérésben megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy szám szerint ez havonta kb. 18 000 plusz kalóriát jelent. Ez – még 31 napos hónappal számolva is – csaknem 600 kalória pluszt jelent naponta. Az említett kalóriamennyiség több mint egy nagy zacskó csipsz, vagy egy tábla csoki, megfelel minimum egy kiadós, tartalmas főétkezésnek.
Nagyon sok annak tekintetében is, hogy egy átlagos nőnek a súlytartáshoz kb. 2000-2500 kalóriát ildomos fogyasztania, a 600 kalória a harmada-negyede az összes (ideális) kalória-bevitelnek.
És hogy mindez kilóban hogy fest? Ennyi plusz megfelel ahhoz, hogy havi szinten játszi könnyedséggel felszedjünk 2-3 kilót. Hosszútávon nem túl nehéz kiszámolni, milyen súlyos és milyen komoly következményei lesznek a feleslegnek testileg éppúgy, mint lelkileg.