Ahányan vagyunk, annyian állunk másként párkapcsolati kérdések elé. Kulcsfontosságú téma az énidő és a társsal eltöltött idő meghatározása, beosztása, ami bizony sok viszonyban okoz problémát és feszültséget.
A párkapcsolatokban megtartott szabadság, a szabad tér létfontosságú kérdés akkor, ha felnőtt, érett viszonyról beszélünk. Dacára annak, hogy a kérdés mennyire alapvető, nagyon sokan nem találják az arany középutat, azt, ami az elveiknek éppúgy megfelel, amennyire élhető.
Senki sem akarja azt hallani a szerelmétől, hogy „túl sok az együtt töltött idő”, vagy, hogy „megfulladok a szeretetedtől”, pedig néha talán éppen erre lenne szükség. Nem vagyunk egyformák: ismerőseink körében tudok olyan párról, akik fülig szerelmesek egymásba már több mint 10 éve, pedig ők tényleg mindent együtt csinálnak. Közösen vásárolnak, közösen takarítanak, főznek, és persze a szabadidejük minden percét egymásra szánják.
De több olyan párról is tudok, akik sajnos családként sem jutottak el arra a szintre, hogy legalább a hétvégéket együtt töltsék el. És persze mindenkinek vannak olyanok a baráti körében, akik szinte elzárták magukat a külvilágtól rögtön azután, hogy összejöttek – nem szeretetből, hanem szeretetféltésből.
Mindenkinek szüksége van a minőségi partneridő és a minőségi énidő egyensúlyára. Amikor nem sikerül megtalálni ezt az egyensúlyt, akkor felborul a rend és mindkét fél boldogtalannak fogja érezni magát. Ekkor kerül mindennapos terítékre az állandósuló feszültség, a folyamatos veszekedés, a közösségi médiában történő kutakodás. Idővel sajnos egyfajta kellemetlen kötelezettséggé lép elő a párkapcsolat.
Nem könnyű a dolga egyik félnek sem, de jellemző módon az tudja felismerni a kialakulóban lévő helyzetet, aki túl soknak érzi a másikat, tehát azt, aki már-már társfüggői viszonyt is megpróbálhat kialakítani. Elébe kell menni ennek, de hogyan? Miként lehet elmondani valakinek, hogy a társfüggőségével tönkreteszi a kapcsolatot anélkül, hogy megbántanád?
Tudd, hogy jogod van így érezni!
Először is tudatosítsd magadban, hogy tökéletesen rendben van, ha több időre, több magányra van szükséged. Az emberek szükségletei ezen a téren is eltérőek és az énidő-igény igazán egyénfüggő kérdés. Minden jogod megvan arra, hogy extra helyet kérj magadnak a kapcsolatodon belül, és ezt a másiknak el kell fogadnia.
Muszáj, hogy megtanuljatok kérni, elmondani azt, mire van szükségetek, hiszen ez lesz az, ami hosszútávon segíti a közös együttműködést. Időről-időre javítja majd a kapcsolatotok minőségét.