Új-Zéland eredeti növényzete (páfrányok, bogyók, gyümölcsök, magvak, gombák etc.) fontos élelemforrásként szolgált nekik. A polinéziai származású őseik ehető növényeket (jam, taro, kumara) hoztak magukkal őshazájukból és kifinomult termesztési technológiákat alkalmaztak asszimilálásuk érdekében. Ezeken felül madarak, halak, tengeri herkentyűk, betelepítésük után pedig polinéz patkány (kiore) és polinéz kutya (kuri) szerepelt az étlapjukon. Nem fogyasztottak stimulánsokat, alkoholt és dohányt.
A szabadban főztek, forró sziklákat és vizet használtak sekély gödrökben, és a keletkező gőz segítségével hőkezelték az élelmiszereket. Amit lehetett szárítással tartósítottak későbbre. A telepesek megjelenésével sok új alapanyag érkezett, mint pl.: búza, kukorica, burgonya, sárgarépa, káposzta. A burgonya egyszerűbb termeszthetősége miatt hamar népszerűvé vált és alapétel lett, ugyanúgy, mint a könnyen hizlalható sertés. Juhot, kecskét és baromfit is tenyésztettek. Talpraesettségük és tanulékonyságuk példás, mindent megpróbáltak felhasználni a boldogulásuk érdekében, de mint tudjuk, annak sosem lesz jó vége, ha a fáradságost felcseréljük a könnyebbel.