A színeknek felbecsülhetetlen hatásai vannak ránk, hatnak a hangulatunkra, élénkítenek, nyugtatnak, gyógyítanak. Manapság megszámlálhatatlan színt tudnak előállítani mesterségesen. Ruháink, háztartási textiljeink, használati tárgyaink színeit is többnyire ilyen módon készítik. Milyen csodálatos lenne, ha természetesebb színek vehetnének körül minket. Ha azt gondolod tán, hogy unalmas vagy komor lenne így élni, akkor tarts velem egy rövid „sétára” a természetes színek világába.
A festőfelszerelés
Szükséged lesz néhány, kizárólag erre a célra használatos eszközre: egy nagyméretű (kb.10 literes) rozsdamentes vagy ép felületű zománcozott fazékra, egy sűrű szövésű, fém szűrőre, műanyag kesztyűre, műanyag fakanálra, lavórra vagy vödörre az öblítéshez, esetleg még néhány vegyszerre (timsó, vasgálic, rézgálic), és természetesen arra, amit festeni akarsz. A fehér, nyers színű gyapjú és pamut fonal, valamint a len-, kender-, csalán- és pamutvászon alkalmasak erre, mert a műszálas anyagok kevésbé veszik fel a festéket.
Beavatás
Az előkészítési eljárás célja a textil megtisztítása és a szövetszálak felpuhítása. 3- 4 liter vízben feloldunk negyed mosószappant, ebbe tesszük a 100 g gyapjút vagy a pamutot. A gyapjút 30 percig lassú tűzön, a pamutot 1 órán keresztül erősebb lángon főzzük, végül tiszta vízzel többször kiöblítjük.
Pácolás
A festőnövények többsége a természetes szöveteket közvetlenül is színezik, de általában nem elég tartósan, mosáskor könnyen kioldódnak. Tartósabb a festés, ha a textilt valamilyen fémsó (timsó, vasgálic, rézgálic) oldatába tesszük, ezt nevezzük pácolásnak. Ez elvégezhető festés előtt, közben és után.
A legtisztább színeket a festés előtti pácolással érhetjük el. A fémsót előbb kevés vízben feloldjuk, majd vízzel hígítjuk. Az előkészített, beavatott textilt ebben a páclében 30- 60 percig főzzük, majd alaposan kiöblítjük.
Fokozott óvatosságot igényel az alkalmazásuk, mivel mérgező és veszélyes anyagokról van szó. Tároljuk jól elzárva és használjunk egy csak erre a célra rendszeresített műanyag kanalat az adagolásukhoz.
A timsó a színeket alapvetően nem változtatja meg, de élénkebbé, teltebbé teszi azokat: 100 g gyapjúhoz 3- 4 liter vízben feloldott 1- 1 ½ evőkanál timsót; 100 g pamuthoz 3- 4 liter vízhez 2- 3 evőkanál timsót számítunk.
A festőlé készítése
Használhatunk friss vagy szárított növényi részeket. A kivonás történhet főzéssel vagy áztatással (erjesztés). A festéshez használt növényi részeket tisztítás, feldarabolás után általában 1- 2 órán keresztül főzzük.
Az átszűrt festőlébe nedvesen tesszük a fonalat vagy a textilt, majd a kívánt szín eléréséig főzzük. Tartósabb eredménnyel büszkélkedhetünk, ha a festőlében hagyjuk kihűlni a fonalat. Sötétebb színt kapunk az által, ha a megfestett fonalat kicsavarjuk, öblítés nélkül megszárítjuk, majd visszatesszük a lébe és ismét felfőzzük.
Gyapjú és selyem festésekor savas kémhatású anyagot kell a fürdőbe adagolni (citromlé, ecet, savanyú káposztalé, éretlen gyümölcs), pamut, len vagy kender színezésekor a konyhasó hozzáadása ad tartósabb színt.
Minél több növényt használunk, annál erősebb színre számíthatunk, illetve a hosszabb behatási idő is sötétebb színt eredményez.