Engem nem tör meg semmi… csak rühellem az esőt, mert elveszi a kedvem még a macskasimogatástól is… na jó… még az időjárás is komolyan hat rám…
Nagyon akarom ismerni magam, és tán ismerem is… ha mást nem, hát vágyaimat. No, meg kudarcaimat, melyek közül az egyik legnagyobb, hogy szép lassan visszaszoktam a cigire. Áll apám nagy mondása: kislányom, ha kicsit csinálod, akkor is csinálod…
Mindezekre természetesen áll az a magvas gondolat is, hogy ha az ember nem olyan utakon jár, melyek megegyeznek belső természetével, annak óhajával, a tagadásba, egy groteszk álomvilágba menekül. Olvass még a témában
Az én álomvilágom szép, legalábbis nekem a legszebb. Csodás jövő, melyet megteremtek magamnak, hiszen a Titok óta tudjuk, hogy bármit kívánhatunk, az úgy lesz, és minden fejben dől el, gondolati síkon. Ezzel megváltoztatjuk a világ rezgéseit, saját utunk beteljesülése irányába toljuk az álmot, bele a valóságba, hogy az igaz legyen. Csodás… és még fél liter vodka sem kell hozzá. Ez igen szerencsés, mert amúgy sincs rá pénzem…
