Egyre nehezebb a helyzetük
A Bajau népcsoport múltja sok évszázadra tekint vissza. Annyi biztos, hogy egyes tagjaik már a 15. században vándoroltak a Fülöp-szigetek és a malajziai Sabah régió között. A gyarmati korszakban, amikor Malajzia, a Fülöp-szigetek és Indonézia tengeri határokat hozott létre a Sulu övezetben, viszont nehezebbé vált a helyzetük. Ezeket a határokat az 1885-ös madridi jegyzőkönyvben állapították meg, anélkül, hogy figyelembe vették volna az ott élő etnikai csoportok eloszlását és sokféleségét.
De a The Guardian szerint az 1959/1963-as malajziai bevándorlási törvény volt az, ami a legjelentősebb változást hozta a számukra. Ez a jogszabály nem tett különbséget a menedékkérők, a menekültek, az illegális migránsok és az okmányokkal nem rendelkező vagy hontalan személyek között.
A Bajau népcsoport tagjai hirtelen bizonytalan jogi helyzetbe kerültek, amely az 1970-ben a Mindanao régióban kitört polgárháború során tovább romlott, és számos bajau családot arra kényszerített, hogy Borneó keleti partvidékére hajózzon, ahol azóta is küzdenek Malajzia bürokratikus eljárásával. Így alakult ki az a helyzet, hogy se nem hontalanok, se nem állampolgárok. Olvass még a témában
Esszéírásra büntették a csoportos erőszakot elkövető egyetemistákat – szerintem ezt érdemelték volna helyette
Kevesebb görgetés, kevesebb depresszió: Így használd tudatosabban a telefonodat
Nem csak a sütőtökös programoké az ősz: egy különleges kirándulóhely, amit érdemes felírnod az őszi bakancslistádra
Három élet vs végtelen újrakezdés: mi még ezt tanultuk a 90-es években a kudarcról és a kitartásról
Mostanra úgy tudni, már csak 100-200 bajau él a hagyományos lakóhajóikon a kelet-malajziai Semporna város közelében. A megélhetésükhöz továbbra is az általuk kifogott hal-, homár- és tengeri uborkafelesleggel kereskednek a szigetlakókkal, cserébe pedig alapvető túlélési cikkeket szereznek be.
A javításokra szánt anyagi keretük szűkössége, valamint a helyi nemzeti park fakivágási korlátozásai azonban egyre inkább arra kényszerítik a kevés még élő bajau embert, hogy fontolóra vegyék a szárazföldre költözést. Ezt leginkább úgy tudják megvalósítani, ha egy Bangau Bangau nevű településen kitelepített kitaszítottként élnek, ami határozottan nem mondható barátságos lehetőségnek.
Következő cikkünk„Ne utazz Ausztráliába, mert minden lyukban mérges pók van” – Buta sztereotípiák országokról„Sosem mernék odamenni, mert a mérges pókok, kígyók, a dingók és a cápák megölnének!” Az országunk egy egész kontinens, aminek a nagy része lakatlan. Annak az esélye, hogy egy őshonos állat megsebesítsen, hihetetlenül alacsony. Érdekesség, hogy nálunk a legtöbb halálos állat által okozott halál a tehenek és a lovak számlájára…Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
