A szerepek, amikbe beleszülettünk
A családban minden tagnak van egy szerep, amit idővel kialakít, vagy egyszerűen ráaggatnak. Például a felelősségteljes, a mindig viccelődős, a drámakirálynő vagy a csendes, aki soha semmit nem mond, de az arcán minden látszik. Ezek a szerepek az évek alatt annyira természetessé válnak, hogy az illető maga sem látja már őket.
A testvér, akit mindig drámakirálynőként emlegetnek a háta mögött, valószínűleg azt érzi, hogy ő csak kimondja, amit mindenki érez és ő legalább őszinte. A csendes úgy gondolja, hogy ő az egyetlen, aki nem dramatizálja túl a dolgokat, és nála van a józan ész. A felelősségteljes meg azt érzi, hogy ha ő nem volna, az egész família szétesne.
Mindenki a saját nézőpontjából nézi a dolgokat, és a saját nézőpontból mindenki normálisnak látszik.
