Biztosan veled is előfordult már, hogy egy fárasztó nap után leültél a tévé elé, és bár ott várt az HBO-n vagy Netflixen tíz új, izgalmas premier, te mégis inkább elindítottad a kedvenc sorozatodat, aminek már minden párbeszédét kívülről fújod.
Sokan ilyenkor lustának vagy fantáziátlannak érzik magukat, pedig a pszichológia szerint ez az egyik legjobb öngondoskodási forma. A „comfort watching” (vagyis a kényelmi sorozatnézés) nem csak időtöltés: valódi mentális mankó a nehéz időkben.
Nekem is vannak olyan kedvenceim, amit bármikor szívesen újranézek, ilyenek például a 30 Rock (A stúdió), az Office és a Szívek szállodája is. Valahol megnyugtató, hogy nagyjából emlékszem a történetekre, tehát nem kell nagyon koncentrálnom, az ismerős arcok és helyzetek szintén adnak egy kis kiszámíthatóságot. Olvass még a témában
Íme az okok, amiért az agyunk ennyire imádja a már ismerős történeteket:
A kiszámíthatóság ereje a káoszban
A modern életünk tele van bizonytalansággal és váratlan stresszhelyzetekkel, ami folyamatosan éber állapotban tartja az idegrendszerünket.
Amikor egy olyan sorozatot nézünk, amit már ismerünk, az agyunk végre kikapcsolhatja a „küzdj vagy menekülj” üzemmódot.
Itt nincsenek kellemetlen meglepetések, nem kell izgulnunk, hogy meghal-e a kedvenc karakterünk, vagy hogy mi lesz a vége. Ez a fajta kontrollérzet rendkívül megnyugtató: tudjuk, mi fog történni, és ez a kiszámíthatóság biztonságérzetet ad egy olyan világban, ahol egyébként semmit sem tudunk előre biztosan.
