Bűbáj
A feleségem még mindig csinos, de én már nem látok benne semmi szépet. A házasságunkból kikopott a kedvesség és ezáltal a gyengédség is. A múltkor rámvakkantott valamit és amikor ránéztem olyan volt, mintha akkor látnám először. Ott állt bájtalan homlokráncolással – ami a szemöldöke között mély árkokat hagyott – és a combjához csapta a kezét, hogy rá figyeljek.
Arra gondoltam, hogy egykor – egy másik életben – mennyire szerettem csókolgatni azt a combot, ma pedig már akkor sem érnék hozzá, ha fizetnének. Nem mintha a feleségem engedné, ő talán még jobban undorodik tőlem, mint én tőle.
