Éppen egy évvel korábban 2023 októberében a világot a Jóbarátok népszerű sztárjának, Matthew Perrynek a halálhíre rázta meg. Perry, aki egész életében küzdött különböző függőségekkel, a ketaminhasználat következményeibe halt bele.
A szomorú listát hosszasan lehetne folytatni. Gyakorlatilag nincs olyan év, amikor ne érkezne két-három hír népszerű színészek, énekesek idő előtti haláláról, amit vagy valamilyen függőség okoz, vagy szerhasználattal hozható összefüggésbe. Az sem ritka, hogy a hírességek önkezükkel vetnek véget az életüknek, ahogyan azt például a Linkin Park énekese, Chester Bennington, vagy az örök mókamester, Robin Williams tette.
A tragédiák először néhány soros rendkívüli hírként jutnak el a nagyvilághoz, aztán sorra érkeznek a barátok, kollégák néhol húsbamaróan őszinte, néhol PR-szakemberek patikamérlegén kimért búcsúposztjai, majd jönnek a patológiai jelentések és spekulációk, aztán rendszerint továbblépünk egy újabb szenzációhajhász hírre.
De mielőtt ez megtörténne, mindig vannak, akik a halálhírről jelentő újságcikkek kommentjei alatt kifejtik a véleményüket arról, hogy akit a pénz, a hírnév, a siker és a csillogás sem tud boldoggá tenni, az meg is érdemli a saját sorsát. Olvass még a témában
