És nem arról van szó, hogy ne lehetne örülni annak, ha egy férfi partnerként, felelősen, egyenrangúan vesz részt a közös életben. Csak arról, hogy pusztán ezért még nem kell piedesztálra emelni. Nem kell hősként ünnepelni azt, ami egyszerűen csak helyes viselkedés.
Úgyhogy igen, szóljon már valaki a férfiaknak: a felnőtt viselkedésért nem jár érem. Jár viszont a másiknak az a fajta tisztelet, amivel nem hőstettként, hanem természetes kötelességként vállaljuk a közös feladatokat. És talán majd egyszer eljön az a nap, amikor ezt nemcsak mindenki megérti, de senki sem fogja úgy érezni, hogy posztot kell írnia róla.
