Egészség / Életmód / Lélek

Te szoktál álmodozni? Ezért jó néha ábrándozni

Te szoktál álmodozni? Ezért jó néha ábrándozni

,,Értelem nélkül üres képzelgés a fantázia, képzelőerő nélkül terméketlen az ész.” Az álmodozás a mi tér és időutazásunk, a határtalanság lehetősége. Az egyetlen mód, hogy kiszakadjunk a most-ból, az itt-ből.

Az álmodozás az egyik legnehezebben kategorizálható fogalom. Számtalan fajtája van. Fantáziálhatunk a múlt boldog pillanatain, a jövő lehetőségein, sőt, világokat teremthetünk, nem létező életformákat, helyeket. Ez a mi tér és időutazásunk, a határtalanság lehetősége. Az egyetlen mód, hogy kiszakadjunk a most-ból, az itt-ből. Érzékszerveink működése periférikussá válik, csak magunkat halljuk.

Azáltal, hogy az álmodozás létezik, kaptunk egy kis szünetet, hogy ki tudjunk szakadni, és meg tudjunk pihenni a lét sokrétű káoszában. Ha úgy tetszik, ilyenkor mini szabadságra megyünk.

Változnak az idők

Fél évszázaddal ezelőtt az ábrándozást a szakemberek kimondottan károsnak tartották, főleg gyerekek esetében. Úgy gondolták, hogy neurotikus felnőtté válhat az a gyerek, akit a szüleik engednek ábrándozni, álmodozni, bambulni. Aztán korszerűtlenné vált ez az elmélet, bár a még most is, az iskolában, és a felnőtt életben a napi elvárások ránk kényszerítik, hogy ne legyen időnk saját, képzeletbeli világunkban megpihenni. Legalábbis ne akkor, amikor mi akarjuk. Ez a szabályozás a krónikus ábrándozóknak jó lehet, de úgy gondolom, nem véletlenül adott pillanatban, adott helyen kezd el egy ember ábrándozni.

Ábrándokba menekülés?

Egy amerikai tanulmány úgy véli, az ember, életének felében arról ábrándozik, hogy máshol, mással, máskor van, így nem éli meg az adott pillanatot, a jelent. Az tény, hogy a folyamatos ábrándozás boldogtalanná teszi az embert, de az ábrándozás tud ennél sokkal jobbat is. Kikapcsolni, kreativitást serkenteni, sőt, még problémát megoldani is.

Az ábránd, az álmodozás, sokak számára az utolsó menedék a ,,bolond” világból. Akkor van baj, ha túl sokszor használjuk ezt a menedéket. Óhatatlanul összehasonlítjuk saját, személyre szabottan tökéletes világunkat a realitással. Ez pedig valóban boldogtalanságot okozhat.

Mi a véleménye a tudománynak?

Vizsgálatokkal bizonyították egy kanadai egyetemen, hogy az ábrándozás hasznos. Agyunk csak látszólag kapcsol ki, de miközben ezt a ,,semmittevést” végezzük, az agyban aktivizálódnak a probléma megoldással kapcsolatos területek. MRI vizsgálattal kiderítették, hogy a komplex probléma megoldásért felelős terület aktivizálódott. Ebből pedig következik, hogy az ábrándozás igenis hasznos tevékenység.

Az ábrándozásnak van egy olyan formája, hogy a lehetséges pozitív vagy negatív jövőt elevenítjük meg. Ezt használja ki az agykontroll. Megfigyelték ugyanis, hogy ha a pozitív végkifejletet vizualizáljuk, akkor könnyebben érjük el a célunkat. Nagyjából – hangsúlyozom nagyjából – erről szól A Titok című könyv is.

Merj nagyot álmodni!

Egyre többször hangzik el ez a mondat. Míg régen természetes volt az álmodozás, és millió kalandvágyó ember ez által érte el lehetetlennek tűnő célját, addig ma az álmodozás még mindig egy olyan listán van, ami inkább negatív, mint pozitív. Leszoktattak minket erről a tevékenységről, gyerekesnek minősítik. Többnyire csak a reklámokban használják ezt a mondatot, kihasználva azt a lehetőséget, ahogy az ábrándozás, álmodozás egy természetes igénye az embernek. Mint mára mindenben, ebben a dologban sincs meg az egészséges egyensúly.

Végül két figyelemre méltó idézet

Az egyiket mindenki ismeri, Vörösmarty Mihálytól való:

,,Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?”

A másik idézet pedig remélem, elgondolkodtatja azokat, akik hiábavaló dolognak gondolják az ábrándokat. ,,Értelem nélkül üres képzelgés a fantázia, képzelőerő nélkül terméketlen az ész.”

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást