Nem állítom, hogy különösebben szeretem a telet, vagy éppen a havazást, de azért egészen más hangulatban telnek a téli hónapok, ha nem csak a mínuszokkal kell megküzdenünk, hanem a havas táj látványát is élvezhetjük. Nos, ismét bebizonyosodott, hogy megéri a Bakony közepén letelepedni: a szomszédos falucskában szinte az egész szezonban hullik a hó, így nem kell messze utaznunk, ha szánkózni szeretnénk, vagy csak gyönyörködnénk a tájban – viszont a hó eltakarításának terhével nem kell megküzdenünk.
Mintha egy másik világba csöppennénk, mikor elhagyjuk a Zirc táblát: a kanyar után, pár száz méteren belül már nagyobb foltokban borítja hó a tájat.
Olaszfalu a Bakony fővárosától 4-5 kilométerre fekszik, Veszprémtől pedig nem egészen 22 kilométert kell megtenni, hogy megérkezzünk a szinte hihetetlen látványt nyújtó helységbe.
Olvass még a témában
De mi okozza a különleges csodát?
A helyiek elmondása szerint mindig is jellemző volt, hogy Olaszfaluban akkor is esett a hó, amikor néhány kilométerrel odébb nem, illetve a faluban több csapadék hullott, mint a környező településeken. Ennyire látványos különbség azonban sosem volt ennyire általános, és ezért – ha nem is közvetlenül –, de az Eplényi sípálya tehető felelőssé.
Olaszfalutól mindössze 4 kilométerre fekszik a sípálya: a hóágyúkból származó kondenzációs magvak a speciális mikroklímának köszönhetően többnyire a falu felé indulnak. A Bakony hegyei felemelkedésre kényszerítik az ide érkező szeleket, amik így bőségesebb csapadékkal látják el a település. Amennyiben kedvezőek az időjárási körülmények, tehát kellően hideg van és a széljárás is a szokásos, Olaszfalu felett esni kezd a hó, hiszen a páradús levegőből hópelyhek formájában kicsapódik a vízgőz.
