Hangutánzás füttyökkel
A fütyülők megnyújtják vagy lerövidítik a hangokat, hogy utánozzák a szavakat. A tapasztalt fütyülők különböző ujjmódszereket is használnak. Gyakran csak a fütty „akcentusa” alapján tudják megmondani, ki üzen, de a legtöbb fütyülő bemutatkozik, és a címzett nevét is elfütyüli. Amikor megértették az üzenetet, visszasípolják, hogy „bueno bueno”. Röviden és egyszerűen.
A Silbo Gomero kialakulásában minden bizonnyal szerepet játszottak a helyi terepviszonyok, a magas csúcsok és mély szakadékok. Ezek lehetővé tették a helyiek számára, hogy éles, messze szálló hanggal kommunikáljanak, amely akár több kilométerre is elhallatszik. A szakadékok tetejéről a helyiek eseményeket hirdették, állatállomány áthozását kérték, fegyelmeztettek a közelgő veszélyre, vagy akár egy családtag halálát is bejelentették.
Az ötvenes években a Silbo Gomerót olyan sokan használták, hogy gyakran sorban álltak a gazdák, akik arra vártak, hogy utasításokat küldjenek a völgyekben. „Nehéz terepen kellett dolgozni – senki sem akart fel- meg lemászni a szakadékba, hogy üzenetet továbbítson. Emiatt egyszerre sok fütyülő beszélgetés zajlott, és várnunk kell a sorunkra” – mondta Darias a BBC-nek. Olvass még a témában
A modern technológia aztán lassan kiszorította a mindennapi használatból a füttyögést. A lelkes helyi tanár törekvéseinek hála a különleges nyelvet és hagyományt sikerült megmenteni. A BBC által megkérdezett gyerekek pedig azt mondták: ők nem ijednek meg, ha lemerül a telefonjuk. Egyszerűen csak átváltanak füttyögésre.
