Szerencsére nem sok ilyen nővel hozott össze a sors, de ha mégis megtörtént, akkor fülem-farkam behúzva menekültem a bimbózó kapcsolatból.
Félreértés ne essék, valószínűleg egy pasinak sem áll jól, ha slampos, bár én nagyon szeretem a Nagy Lebowski című filmet, és nem tagadom, néha hasonló szerkóban ugrok át a lakásunkkal szemben található boltba bevásárolni. Na jó, a csipesz meg a spangli hiányzik a kelléktáramból. Szóval az igénytelenség nem menő, de most nem is feltétlenül a külső öltözködésre, meg a rendszeres tisztálkodásra gondolok, hanem mondjuk arra, hogyan néz ki egy szingli nő lakása?
Az egyedülálló férfiaknál általában glédában állnak a mosatlan edények, porcicák mindenütt, pizzásdobozok a sarokban és szennyes ruhák szanaszét (jó esetben csak a fürdőszobában). Ez sem vonzó dolog, de valamiért társadalmilag jobban elfogadott, ha egy szingli pasi lakása rendetlen, mintha ugyanezt egy egyedülálló nőnél tapasztalnánk. Nem mondom, hogy ez így rendben van, és lusta pasiként teljes mértékben megértem azokat a hölgyeket, akik elhanyagolják az otthoni teendőket, mégis teljesen kiábrándulok egy elhanyagolt lakás látványától.
Furcsa élmény volt, mikor egy koszos lakásba hívott fel egy nő
A következő történet 22-23 éves koromban történt meg velem. Egy házibulin megismerkedtem egy nagyjából velem egyidős lánnyal, akivel aztán randiztunk kétszer. Jól éreztem magam vele, de semmi különös, nem volt benne a levegőben az elsöprő szerelem ígérete, így gaz, számító férfiként arra koncentráltam, hogy ágyba vigyem, aztán majd meglátjuk! Meglepődtem, mikor megtudtam, hogy egyedül él, hiszen 23 esztendős korban ez ritkaságszámba megy. Én is a szüleimnél laktam 25 éves koromig, aztán gyakorlatilag mindig az aktuális barátnőmmel éltem egy fedél alatt.
Szóval térjünk vissza Zsuzsára, akit komolyabb távlati tervek nélkül csak ágyba akartam vinni. Miután megtudtam, hogy bérel egy kis lakást, már a helyszín is adottnak tűnt, így a második randin flegmán megkérdeztem tőle (akkor már túl voltunk a csókolózáson), mikor mutatja meg nekem a bélyeggyűjteményét? Sokatmondó pillantást vetett rám, aztán azt mondta, hogy a következő találkozásunk alkalmával felugorhatok hozzá, de ne számítsak túl nagy rendre, mert ritkán van otthon, és amúgy sem egy házitündér. Baromira nem zavart a dolog (akkor még), és direkt úgy intéztem, hogy legközelebb kora este találkozzunk.
Lelohasztó hatása van egy koszos, igénytelen lakásnak
Találkozásunk után kicsit sétálgattunk, majd felmentünk Zsuzsa otthonába. Mikor beléptem, leesett az állam. Voltam jó néhány barátomnál korábban, de szerintem egyiknél sem volt akkora kosz, mint ennél a lánynál. A mosogató tele használt edényekkel, ráadásul már szaga is volt, a padlót vastag porréteg borította, a hálószoba pedig úgy nézett ki, mintha egyenesen a Trainspotting című film díszletei közé csöppentem volna. Ágy helyett egy kifeküdt szivacs volt a fekhelye, amin szanaszét hevertek a bugyik, zoknik, pólók.
Zsuzsa a szabadkozást sem vitte túlzásba, nem mintha sokat segített volna ezzel. Próbáltam átlendülni a környezeti behatáson, de az biztos, ha a látogatás előtt mondjuk egy tízes skálán hatost adtam volna Zsuzsának, az most egyből lecsökkent háromra…
Elővettem a tokaji aszút, aminek nagyon megörült, de azt mondta, sajnos nincs boros pohara, és bár a sok mosatlan edény között láttam alkalmasabb poharat is, ő két teásbögrét vett ki a szekrényből. Óvatosan belepillantottam a sajátomba, szememmel radaroztam, vajon ez egy elmosott bögre, vagy olyan, amit csak visszatettek a szekrénybe hely hiányában?! Szívem szerint elmostam volna, de nem volt hozzá pofám, így fejest ugrottam az ismeretlenbe.
Az utolsó csepp
Zsuzsa berakott valami zenét a magnóba és leültünk a sokat látott szivacsra beszélgetni. A tervemet mindenképpen véghez akartam vinni, így hamarosan belemelegedtünk a témába, de folyamatosan nyomasztott a lakás hangulata, ráadásul ő csak a simogatásig akart eljutni, így hamar elment a kedvem az egésztől, és inkább arra koncentráltam, hogy a bor nagyobb része az én bögrémben kössön ki, búfelejtő gyanánt. Nem is aludtam nála, éjjel hazamentem, másnap pedig arra keltem, hogy nem kell nekem ez a nő, sőt már az sem fontos, hogy lefektessem.
A következő randin szakítottam Zsuzsával, bár ez erős kifejezés, hiszen még nem is igazán jöttünk össze. Láttam rajta, hogy meg van lepődve, én pedig mondvacsinált indokokra hivatkoztam, mert nem akartam megmondani neki, hogy elsősorban nem ő, hanem a koszos lakása vette el végleg a kedvemet.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!