Ez egy olyan sors, amit senki nem választana magának, az alábbi tíz vallomás pedig betekintést enged ebbe a nehéz életbe.
A többiek
Nem magam sajnálom a legjobban, hanem – természetesen a sérült gyerekemen kívül – a testvéreit. Nekem nem is az a legnehezebb ebben a helyzetben, hogy a beteg gyerekem ellássam, hanem az, hogy emellett ne hanyagoljam a másik két gyerkőcöt. Mindig pengeélen táncolok, mert nem szeretnék kivételezni a kis beteggel – pedig nyilvánvalóan kénytelen vagyok – de nem hanyagolhatom el a többieket sem. A legnagyobb félelmem az, hogy úgy érzik, ők mellőzve vannak, vagy hogy őket kevésbé szeretem.