A többiek
Nem magam sajnálom a legjobban, hanem – természetesen a sérült gyerekemen kívül – a testvéreit. Nekem nem is az a legnehezebb ebben a helyzetben, hogy a beteg gyerekem ellássam, hanem az, hogy emellett ne hanyagoljam a másik két gyerkőcöt. Mindig pengeélen táncolok, mert nem szeretnék kivételezni a kis beteggel – pedig nyilvánvalóan kénytelen vagyok – de nem hanyagolhatom el a többieket sem. A legnagyobb félelmem az, hogy úgy érzik, ők mellőzve vannak, vagy hogy őket kevésbé szeretem.
Bűntudat
A családomban több skizofrén is van, apám, nagynéném és valamilyen szinten a bátyám is, tehát tisztában voltam azzal, hogy a gyerekem is örökölheti. Nagyon szerettem volna anyuka lenni, ezért szültem és kijelenthetem, hogy nagyon megbántam. A gyerek súlyosan érintett, a szívem összetörik, amiért szenvedni látom, mert tudom, hogy az én hibám. Én döntöttem úgy önző módon, hogy a világra hozom.
Olvass még a témában
Teher
A tízéves lányom autista. Nem beszél, sosem lesz képes önálló életre. Nagyon szeretem, de nem tudom, mi lesz vele, ha én már nem leszek, ezért ha visszafordíthatnám az időt, nem szülném meg.
A cikk folytatódik, lapozz!
