Boldogság
„Bárcsak engedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek.” Ez a legszomorúbb felismerés. Az élet nehéz, könnyű beleragadni a szokásainkba, a rutinba, a kényelembe. A legtöbben félünk az ismeretlentől, az újdonságtól és ezért nem lépjük át saját korlátainkat. Elvagyunk a megszokott dolgok kellemes, de unalmas langyosságában és azt hazudjuk magunknak, hogy elégedettek vagyunk, jó nekünk így, pedig csak nem merünk kilépni a komfortzónánkból. A halálos ágyán senkit nem érdekel, ki mit gondol róla és akkor jön rá, hogy egész életében így kellett volna élnie. Meg kellett volna másznia azt a hegyet, könyvelő helyett gitárosnak kellett volna lennie, el kellett volna válnia az undok párjától, le kellett volna futnia a maratont, meg kellett volna vennie azt a kis házat Olaszországban vagy ki kellett volna próbálnia a bungee jumpingot. A halál torkában ébredünk rá, hogy csak egy életünk van, a boldogság pedig a saját választásunk.
