Sokunknak volt már része olyan kapcsolatban, ami nem volt egészségesnek mondható, mégis benne ragadtunk hosszú ideig. De miért nem találjuk meg az igazi szerelmet, és miért ragadunk benne a közepes vagy rossz kapcsolatokban?
A válaszokat a kötődéselméletben találjuk
A kötődéselmélet egy pszichológiai modell, amelyet Mary Ainsworth és John Bowlby fejlesztettek ki. Ez a modell azt próbálja megmagyarázni, hogyan formálódnak az emberek közötti hosszú és rövid távú kapcsolatok. Az elmélet eredetileg a csecsemők és gondozóik közötti kapcsolatra összpontosított, de később kiderült, hogy a felnőttkori romantikus kapcsolatokra is alkalmazható, ott is megtalálhatóak a párhuzamok, melyek természetesen visszanyúlnak a gyermekkorig.
A csecsemők viselkedését megfigyelve Ainsworth és Bowlby arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekek igyekeznek elkerülni az elszakadást gondozóiktól. Sírással, ragaszkodással és szemkontaktussal, mimikával próbálják helyreállítani a kapcsolatot. Azok a gyermekek, akik biztonságban érzik magukat gondozóik közelében, nagyobb valószínűséggel fedezik fel környezetüket és létesítenek kapcsolatot másokkal, nyíltabbá, barátságosabbá válnak. Azok viszont, akik bizonytalanok ebben, szorongást és érzelmi stresszt tapasztalhatnak, ami a későbbiek során is fennmarad. Olvass még a témában
