Úgy érzem nem vagyok egyedül!
Bár sokszor fizikai oka van az alvásminőség romlásának, majd az abból fakadó félelemérzetnek, van amikor mélyebbre kell ásni és a lélekben keresni az okokat. Sokszor, amikor azt érezzük, nem vagyunk egyedül, egyből a legrosszabbra gondolunk és gyerekkorunk összes horror filmjét megjelenítjük a lakásunkban. Számodra milyen lenne szembesülni azzal a ténnyel, hogy lehet nem más entitás próbál veled kapcsolatba kerülni, csupán egy olyan részed, amit mélyen eltaszítottál magadtól a sötétségbe?
Azóta, mint kitaszított próbál a részed maradni, de mivel képtelen van elfogadni, ezért félelemmel tölt el a jelenléte és nyugtalanító hatással van rád.
Emiatt aztán jönnek a rémálmok és a félelem az egyedülléttől is. Először is fogadd el ezt, mint feltételezés, nem kell teljesen befogadnod. Csak engedd meg magadnak, hogy elgondolkozz rajta és kezdd el fejtegetni, hogy van e esetleg olyan részed, amit nem fogadsz el magadban, esetleg hosszú évek óta elnyomod és valósággal kívülállóként tekintesz rá. Ehhez szükségeltetik némi önismeret és önreflexió, hiszen elsőre egyáltalán nem könnyű ezekkel a dolgokkal szembesülni. Olvass még a témában
