4. A sajnálattól való félelem
Ha végül úgy döntenénk, hogy mégis kilépünk egy ilyen mérgező kapcsolatból, attól is tarthatunk, hogy később visszanézve a kapcsolatra bánni fogjuk, hogy nem adtunk több időt, és nem próbálkoztunk keményebben, mielőtt feladtuk volna.
Ez azonban nem a kapcsolatról szól, hanem arról, ahogyan a múltról gondolkodunk. Ha két év múlva elégedettek vagyunk az életünkkel, és visszanézünk, valószínűleg úgy gondoljuk majd, az akkori párunk elhagyása volt a legjobb döntés az életben. Azonban ha épp egy küzdelmes időszakban vagyunk, vagy egyszerűen rossz napunk van, visszanézve úgy gondoljuk majd, hogy az a kapcsolat nem is volt annyira rossz, és sajnálni fogjuk. Így működik az elménk: a múltunkat mindig aszerint építjük újjá, ahogy a jelen lencséjén keresztül látjuk.
Tudnunk kell, hogy egy ilyen döntés után később valószínűleg túl kell élni ezeket a hullámzó érzelmeket, és ez természetes része a folyamatnak, nem pedig annak a jele, hogy rossz döntést hoztunk.
A nagy döntések meghozatala, mint például egy kapcsolat felbontása, érthetően szorongást idéz elő, és ez jelenti az igazi problémát, ami a határozatlanságunkat táplálja. Az ellenszere, ha ezeket a félelmeket lebontjuk, és a valóság szemüvegén keresztül nézve, proaktív módon megtervezzük az ellenük való küzdelmet. Olvass még a témában
Kép forrása: unsplash.com
