Propolisz
Az emberiség már régóta használja. Az ókori Egyiptomban a papok a mumifikálásnál is alkalmazták. A görögök főleg sebeket és vágásokat gyógyítottak vele.
Oroszországban a 12. században a fogszuvasodást és a szájüregi gyulladásokat enyhítették a propolisz segítségével. Európában a 18. században elterjedt a népi gyógyászatban is.
Sokféle betegséget gyógyítottak vele, például a légúti gyulladásokat, az égési sebeket, az ekcémát, a tyúkszemet, a rovarcsípést, a vágásokat és mindenféle egyéb sebet. Olvass még a témában
„Informatikus vagyok, és nem, nem tudom miért nincs neted” – Tévhitek szakmákról
Van egy tulajdonságod, amit felnőttként is tudsz fejleszteni – egy tanulmány szerint
„Ő szigorú, én engedékeny” – Férfiakat kérdeztünk, mi a legnehezebb dolog még a jó házasságokban is
„Jó lett volna egyszer hallani, hogy büszkék rám” Igaz történetek mérgező szülőkről
Ezt a gyantás anyagot a méhek bizonyos növények (nyárfa, nyírfa, fűzfa, vadgesztenye, fenyő, tölgy, szilfa, égerfa) rügyéből szerzik. A nap közepén gyűjtik, amikor 20 foknál melegebb van.
A méh szippant egy kicsit a rügy gyantájából, és a hátsó lábainál lévő pollengyűjtőbe teszi. Rügyről rügyre repülve megtölti a kosarát, majd visszarepül a kaptárba, ahol átadja a dolgozóknak, akik erjesztő anyagot tartalmazó nyálváladékkal dúsítják és elraktározzák. A kaptárban ez építőanyagul szolgál.
