„A szabadságom ára volt ez az egész” – Dóra, 25 éves
Dóra esetében a döntés mögött nem csak pénzügyi kényszer, hanem függetlenségi vágy is állt.
„Nem akartam a szüleimtől kérni pénzt minden hónapban. Inkább vállaltam, hogy keresek egy saját utat.”
Ő is olyan lehetőségekkel találkozott, ahol jól fizetett társasági jelenlétet kértek: vacsorák, események, utazások kísérése. Olvass még a témában
„Nem volt klasszikus munkaidőm, és ez akkor vonzó volt. De közben nagyon gyorsan rájöttem, hogy ez érzelmileg sokkal bonyolultabb ez a helyzet, mint azt 20 éves fejjel elsőre gondoltam.”
Dóra szerint a legnehezebb az volt, hogy folyamatosan egy szerepben kellett lennie.
„Ott kellett lennem fejben, figyelni, kommunikálni, közben pedig nem bevonni a saját érzéseimet. Ez hosszú távon kimerítő volt.”
Egy év után hagyta abba, amikor elkezdett stabilabb diákmunkát találni.
„A szabadságomért csináltam, de végül pont az került veszélybe, hogy ki is vagyok valójában.”
