Azt már tudjuk, hogy az elmúlt év megnövelte a depresszióban és szorongásban szenvedő emberek számát és a gyerekek fejlődésére is hatással volt, de mit jelent ez az úgynevezett kollektív trauma a globális társadalomra nézve?
VIDEO Pár percben megtanítalak, hogyan készíts elbűvölő Valentin-napi sminket
A személyes trauma olyan – negatív módon – meghatározó esemény, ami egy adott személlyel történik, a kollektív trauma esetében pedig az egész társadalomról van szó. Utóbbi egy olyan félelmet vagy érzelmi nyugtalanságot keltő történés, mint a háború vagy természeti katasztrófa, esetünkben világjárvány.
Egy ilyen globális trauma megváltoztatja a történelmünket. Azzal, ahogyan feldolgozzuk az esemény emlékét, a társadalmat is formálja, ugyanis megváltoztatja gondolkodásunkat, ahogyan mindennapjainkat éljük. Következményei hosszú évekkel az esemény után is érezhetőek.
A 9/11 terrortámadás is ilyen volt: az amerikai népben félelmet és bizonytalanságot keltett, a gyász és a poszttraumás stressz kulturális és társadalmi változást eredményezett. Alapjaiban változtatta meg az utazás feltételeit és olyan szabályokat vezettek be, amiket a mai napig betart az egész világ.
A világjárvány miatt az elmúlt évben nélkülöznünk kellett az egymással való fizikai érintkezést. Ez az egyik legfontosabb eszköz az érzelmek és vigasztalás kifejezésében. Emiatt a kézfogással, öleléssel kapcsolatos viszonyunk hosszú távon is megváltozhat, hiszen egészségünk védelme érdekében belénk ivódott egyfajta óvatosság és gyanakvás.

A kollektív trauma nem mindenkit érint ugyanúgy
Azokra, akik az egészségügyben dolgoznak, vagy elveszítettek egy közeli hozzátartozót – esetleg a megélhetésük került veszélybe – sokkal nagyobb hatással van a járvány, mint akik csak a tévében látva sajnálkoznak a tömeges halálesetek számán.
Éket verhet az emberek közé az, ha azok, akiket kevésbé érintett negatívan a járvány, bagatellizálják azokkal szemben, akik sokat veszítettek következtében. Sok vita alakulhat ki családok és barátok között is az esetleges „vírustagadással” és „oltásellenességgel” kapcsolatban. Ennek jeleit napi szinten követhetjük nyomon a közösségi médiában.
Egy olyan esemény feldolgozását, ami az egész társadalmat érinti, tovább nehezíti az is, hogy a médiában és a közbeszédben is állandóan jelen van. Míg egy személyes traumánál segíthet, ha eltereljük a figyelmünket, egy globális történésnél képtelenség menekülni előle.
A cikk folytatódik, lapozz!