A pajzsmirigy rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek száma évtizedek óta folyamatosan nő: évente körülbelül 5-600 ezer új beteget regisztrálnak világszerte, ezek 60%-a Ázsiából, 5%-a pedig Kelet- és Közép-Euróbából kerül ki. Hazánkban évente körülbelül 1000 új pajzsmirigyrákos esetet fedeznek fel, akiknek közel 75%-a nő. Dr. Radácsi Andrea, az Affidea Magyarország Kft., Nukleáris Medicina szakmai vezetője elmondta:
„Magyarország és egész Közép-Európa jódszegény területnek számít, ahol a pajzsmirigy jóindulatú és rosszindulatú elváltozásai egyaránt gyakoribbak, mint például az USA-ban, amely jó jódellátottságú. Idősebb korban nagyobb gyakorisággal fejlődik ki a pajzsmirigyrák, illetve a nőknél háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Ha viszont jódgazdag területen, férfinél vagy gyermeknél jelenik meg a pajzsmirigyben göbös elváltozás, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen rosszindulatú folyamatról van szó.”
A pajzsmirigy daganatok sokszor nem okoznak panaszt, tünetei lehetnek fulladás, fájdalom, nyelési nehezítettség, köhögés, rekedtség, pajzsmirigy duzzanat és göb.
A korai stádiumban felismert rosszindulatú pajzsmirigy betegség jó eséllyel kezelhető, az 5 éves túlélés általában 90%-os. A pajzsmirigy izotópdiagnosztikai képalkotó eljárás a pajzsmirigy működéseloszlásáról ad információkat, fontos szerepet játszik a jó- és rosszindulatú daganatok elkülönítésénél. Az izotópos vizsgálat során radioaktív gyógyszert kap a beteg (általában intravénásan, ritkábban szájon keresztül), majd megfelelő idő eltelte után általában fekvő helyzetben készülnek el a felvételek speciális mérőműszer, gamma kamera segítségével, mely külsejét tekintve CT-hez hasonló berendezés. Olvass még a témában
