Az 1700-as években kezdett népszerűvé válni a strandolás, mint közösségi kikapcsolódás. Ekkoriban még az volt a természetes, ha az utcai viselethez hasonló hosszú, többnyire lenből, lüszterből készült, fodrokkal díszített ruhában merészkedtek a lányok és az asszonyok a tóba. Kezdetben apró kavicsokat varrtak az alsó részbe, hogy ne emelkedjen föl a vízben, később áttértek a nem kevésbé szemérmes fürdőharisnyára. A merészebbek térd fölöttig érőt is viselhettek. Az első, elasztikus anyagból készült, sportolásra is kiválóan alkalmas fürdőruhára egészen 1921-ig kellett várni.