Hogyan hat a téli időszámítás a testedre?
A jó hír, hogy a cirkadiánritmusunk szempontjából az, amikor nyári időszámításra váltunk, vagyis egy órát veszítünk az alvásidőnkből, sokkal megterhelőbb, mint a téli időszámítás.
Eleve jobban is hangzik az, hogy egy órával tovább alhatunk, de a szervezetünk is könnyebben alkalmazkodik ahhoz, ha reggel hamarabb világosodik, és este korábban sötétedik.
Ezzel együtt a rutin hirtelen megváltozása nyomot hagyhat az óraátállítást követő napjainkban. Olvass még a témában
Az új alvási rendhez való alkalmazkodás kihívást jelenthet, különösen a nyári időszámítás megszűnését követő első héten. Akár később alszunk el, akár korábban ébredünk, ez az időszámítás-változás az elmét és a testet is kizökkentheti a megszokott ritmusából.
Az óraátállítás nem csak az éjszakai pihenést befolyásolja, hanem a hangulatot, az éberséget és az étvágyat is.
Ez azért van, mert a szervezet belső óráját a környezeti tényezők befolyásolják, beleértve a fényt is. Az emlősöknél, beleértve az embert is, a legerősebb időjelző a fény.
Az évszakok a fény és a hőmérséklet változásaival járnak, amelyek hatással vannak az aktivitási szintre és a hangulatra. A rövidebb, sötétebb és hidegebb napok általában hatással lesznek az alvásunkra és az agyműködésünkre, kevésbé érezzük magunkat energikusnak, és szomorúbb lehet az általános hangulatunk. Ha mindemellett még egy hirtelen változás is bekövetkezik a rutinunkban – például egy óraállítás – az hatással lehet a szellemi és fizikai egészségre.
