Egy árnyalatot, ami magára hívta a figyelmet, ami követelte, hogy észrevegyék, és amitől úgy éreztem: a figyelmet már megszereztem, és csak rajtam múlik ezentúl, hogy mit kezdek vele.
A vörös rúzs azóta a táskám állandó kelléke lett. Hogy pontosabb legyek: minden táskám állandó kelléke lett. Van belőle ugyanis a hátizsákban, amiben a laptopomat szoktam magammal vinni, a kis fekete retikülben, amivel színházba járok, és a rózsaszín kis válltáskámban is, amit randikra viszek magammal.
És többször, mint bármi más, a vörös rúzs határozza meg a sminkemet. Van egy vörös rúzs a fürdőszobámban, egy a munkahelyemen, egy a kabátom zsebében. Az évek során a vörös rúzsokból komolyabb gyűjteményem lett, és még mindig nem tudok nemet mondani rá, ha meglátok egy újabb árnyalatot.
A vörös rúzs a védjegyem
Ez az egyetlen sminktermék egyfajta védjegyemmé vált. Tudom, hogy mostanra több olyan ember is van, aki ha meglát egyet, én jutok róla eszébe — amit, a viszonyunktól függően, mókásnak, kedvesnek vagy éppen felemelőnek találok. Olvass még a témában
