Egyedül, vagy barátokkal?
Bella megkérte a diákjait, képzeletben játsszák el, hogy egyedül vannak egy kávézóban és kávét isznak, a másik szituációban pedig dolgoznak. Majd gondolják el ugyanezt a két tevékenységet, ugyanezen a helyen, ám ezúttal a barátaikkal. Talán nem túl meglepő, de amikor a diákoknak egyedül kellett magukat a kávézóba képzelniük, előnyben részesítették a munkavégzést, mint az önálló szabadprogramot.
Ehhez képest, amikor már a barátok is bejöttek a képbe, akkor máris úgy gondolták, hogy jobban fogják élvezni az időtöltést, ha nem kell dolgozniuk, csupán kényelmesen elhelyezkedniük és kávézniuk. Ez tehát azt jelenti, hogy szívesebben vállalunk munkát, inkább dolgozunk valamin, minthogy egyedül jelenjünk meg nyilvánosan.
A visszajelzések is ebben az irányban változtak: a megkérdezett diákok azt gondolták, negatívabban ítélik meg őket az emberek akkor, ha egyedül kávéznak, mintha dolgoznának. Viszont pozitívabb benyomásra számítottak akkor, ha a barátokkal töltik időt.
Hasonló eredményt hozott az is, amikor arra kérték a diákokat, hogy egy mozizást képzeljenek maguk elé. Amikor a barátokkal történő kiruccanásról volt szó, a többség csúcsidőben igyekezett részt venni a programon, tehát szombat este. Ehhez képest, amikor az önálló kimozdulásról volt szó, a résztvevők a vasárnap estét jelölték, mert úgy ítélték meg a helyzetet, hogy így könnyebben elkerülhetik a feltűnést. Olvass még a témában
Azért vannak kivételek is: a tanulmányokból tudjuk, hogy amikor az emberek valamilyen gyakorlati célból tartózkodnak a nyilvánosság előtt, pl. élelmiszert vásárolnak, akkor jobban szeretnek egyedül lenni, mint a barátokkal.
