Akármennyire is jó érzés tud lenni nyáron a vízparton időzni, lángosozni, fagyizni, koncertekre, fesztiválokra járni, vagy egyszerűen csak élvezni a napsütést a szabadban, bizony előfordulhat, hogy éppen az évszak hatására jelentkezik nálunk úgynevezett nyári depresszió. Hogy mivel is jár pontosan ez a betegség, hogyan ismerhetjük fel és tehetünk ellene, abban Frauhammer Alexa szakpszichológus segít most eligazodni.
Alexa tanácsadó szakpszichológusként dolgozik fiatal és középkorú felnőttekkel. A munkájában nagyon fontosnak tartja az egyéni erőforrások feltérképezését, illetve, hogy a segítség személyre szabott legyen. Mindenkivel úgy halad, olyan tempóban és témákat érintve, amire az adott személynek szüksége van, ami elbírható a számára. Főként stresszkezeléssel, kapcsolatokkal, önértékeléssel és önismeret foglalkozik, így biztos voltam benne, hogy a nyári depresszióval kapcsolatos kérdéseimmel is bátran fordulhatok hozzá.
A szakértő:
Frauhammer Alexa
szakpszichológus Olvass még a témában
„Szerelmi bánatból elkezdett pornózni” – Amikor valaki egy nap alatt tette tönkre az életét
5 szokás, amit 30 éves korodra már meg kell tenned az egészségedért
Minden 5. csomagolt ételben van valami, amitől a gyereked viselkedése megváltozhat
A halál ezer arca: így jelenik meg álmunkban és ezt jelenti valójában
Mikor beszélhetünk pontosan nyári depresszióról?
A nyári depresszió, hasonlóan a téli depresszióhoz, olyan formája ennek a kórképnek, ami szezonális mintát követ, az évszakok váltakozásához kapcsolódik. Szezonális depressziónak vagy szezonális affektív zavarnak (SAD) nevezzük, és akkor beszélhetünk róla, ha a depressziós tünetek legalább két egymást követő szezonban (nyáron/télen) fennállnak, majd az azt követő szezonban (ősszel/tavasszal) megszűnnek.
Milyen okok állhatnak legtöbbször a hátterében?
Míg a téli depresszió okai a legtöbb embernek kézenfekvőnek tűnhetnek (kevesebb napfény, hidegebb időjárás), a nyári depressziót nehezebb lehet megérteni. Kevesebb a kutatás is ebben a témában, az okokat még jelenleg is vizsgálják a szakemberek. Elképzelhető, hogy a szervezetünk cirkadián ritmusának változásával áll kapcsolatban, hiszen a belső óránkat ugyanúgy megzavarhatja a túl sok napfény, mint a túl kevés.
Közrejátszhat a negatív testkép is, hiszen nyáron hamarabb előkerülnek olyan testrészek is, amiket az év többi részében takargatunk, így akinél egyébként is jelen van a testképzavar, ezt az időszakot még negatívabban élheti meg. Emellett az extrém időjárási körülmények, a hőség is szerepet játszhat, a tartósan magas hőmérséklet ugyanis ingerlékenyebbé, fáradtabbá tesz, a tartós kimerültség és irritábilitás talaján pedig könnyeben alakulnak ki depressziós tünetek.
Mely tünetekről ismerhető fel a legkönnyebben?
A nyári depresszió tünetei közé tartozik a kedvtelenség, csökkent aktivitás, fáradékonyság, fokozott ingerültség, alvási nehézségek, étvágytalanság, reménytelenség-érzés, valamint az érzés, hogy amiben addig örömünket leltük, már kevésbé lelkesít, nem találunk örömet a mindennapokban. Emellett fontos jellemzője, hogy a tavaszi hónapok végén, nyár elején alakulnak ki ezek a tünetek, és a nyár végével csökkennek, illetve elmúlnak.
Mennyiben más, mint a szélesebb körben ismert téli depresszió?
Ha a tüneteket nézzük, azok nagyjából ugyanazok a téli és a nyári depresszió esetében is (sőt, általánosságban véve a depresszív kórképek esetében). Ami az egyik különbség lehet, hogy míg téli depresszió esetén gyakori ajánlás a fényterápia, ami sok esetben segít is, a nyári depresszió kezelésében ez nem hatásos. Leginkább azt mondhatjuk, hogy a tünetek szempontjából nincs nagy különbség a nyári és a téli depresszió között, inkább a kiváltó okok azok, amik eltérőek.
Egyénileg mit tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat?
Érdemes lehet első körben megfigyelni magunkat: mivel összefüggésben, mikor jelentkeznek az első tünetek? Van-e bármi, amin mi tudunk alakítani (pl. napi rutinunk), vagy amivel ki tudjuk zökkenteni magunkat?
Az alvásunk minőségének és a kipihentségünknek fontos szerepe van a hangulatunk alakulásában, így fontos erre figyelni. Próbáljunk meg kialakítani egy alvási rutint, beleértve azt is, hogy elegendő órát aludjunk, ne tolódjon el nagyon az ébrenlét-alvás fázisa, tehát ne legyünk ébren késő éjszakáig-hajnalig, és ne aludjunk délig-kora délutánig.
Emellett az alvásunk minőségére is figyeljünk: megfelelő hőmérsékletű legyen a hálószoba, csökkentsük a képernyőhasználatot elalvás előtt, hangolódjunk rá az alvásra, relaxáljunk.
A felborult napirend ellensúlyozása érdekében jó, ha megpróbálunk valami rendszert vinni a napjainkba – ebben sokat segíthetnek a rutinok. Rutint adhat például a rendszeres testmozgás, de akár a napi séta, vagy az étkezésünk rendszerezettsége is adhat ilyen keretet.
Hogyan segíthetünk, ha másokon észleljük a nyári depresszió tüneteit?
Ha észleljük a környezetünkben valakin a nyári depresszió tüneteit, fontos, hogy ne bagatellizáljuk el a nehézségeit, ne próbáljuk olyan mondatokkal jobb kedvre deríteni vagy kizökkenteni a rossz hangulatból, mint „Ez nem olyan nagy dolog”, „Szedd össze magad”, vagy „Másoknak ennél sokkal nagyobb problémái vannak”. Segítséget az adhat, ha biztosítjuk róla, hogy fordulhat hozzánk, ha szeretne beszélni a problémáiról.
A kéretlen jótanácsok és közhelyek helyett többet jelent, ha egyszerűen megkérdezzük tőle, hogyan tudnánk mi segíteni neki, mi jelentene neki segítséget az adott helyzetben.
Emellett fontos az is, hogy elismerjük az érzéseit, és azt, hogy ez most nagyon nehéz lehet neki. Nem kell teljes mértékben megértenünk, miért érez ő most így – sokkal fontosabb, hogy tiszteletben tartsuk az érzéseit, akkor is, ha nem értjük őket.
Mikor érdemes szakember segítségét kérnünk?
Lehangoltság, kedvetlenség, alvási nehézségek bárkinél előfordulhatnak hosszabb-rövidebb időszakokra, viszont ha tartósan, 1-2 hétnél tovább fennállnak ezek a tünetek, illetve a mindennapi tevékenységekben is akadályoznak minket, mindenképpen szükséges szakemberhez fordulni.
Nyitókép: AleksandarNakic/istockphoto.com
