A New York Magazin egyik cikke ezt írta: ,,Normcore: divat annak, aki tudja, hogy ő csak egy a 7 milliárd ember közül.”
Mi a divat?
A divat egy olyan, főleg ruházatra irányuló irányzat, ami az ember társas érintkezési szabályait is befolyásolja.
Alapvetően a divat egy felkapott szokás, a szocializáció egy szegmense, egy önkifejezési mód, a valakihez, valamihez tartozás érzését növelő, egyértelműsítő rendszer.
Egyben a legnagyobb üzlet is. A divat nem csak ruhára, hanem életmódra is értendő. Sokban meghatározza és szabályozza az ember életét.
Amikor a világ fordul egyet
A divatirányzatok pont arra összpontosítottak ezidáig, hogy bizonyos embercsoportokat megkülönböztessen, kiemeljen, megmutasson. A divat azért a legjobb üzlet, mert az emberek a szocializálódás keretein belül utánozzák egymást, ami sorozatgyártás esetén nagy hasznot hoz. Így a divat nem különbözővé teszi az embereket, hanem épphogy hasonlóvá.
Emiatt mindig új divatot kell alkotni, minimum negyedévenként. Így lehetőséget kapnak az emberek arra, hogy kitűnjenek a tömegből, legalább egy kis időre.
A divat miért nem stílus?
A stílust megélni és teremteni kell, míg a divat az utánzásról szól. A stílus lelkiállapot, egyéniség, kiforrt, egyedi vagy legalábbis részleteiben egyedi dolog. Coco Chanel egyértelműsítette a két fogalom közötti különbséget a következő mondattal: A divat mulandó, a stílus örök.
Nincs új a nap alatt, így igen nehéz stílust teremteni olyan elődök után, mint Chanel, Armani, Versace. A helyzet az, hogy ők is csak ritkán teremtettek stílust, viszont ennek hatására olyan hírnévre tettek szert, amit kihasználva divatirányzatokat szabnak meg.
A normcore
Röviden azt jelenti, hogy úgy legyél különböző, hogy hétköznapi vagy. Ez, az átlagember számára gyakorlatilag megalkuvás, hiszen ha ruházatról beszélünk, az igazán egyedi ruhák megfizethetetlenek. Sőt, a márkák megjelenése miatt mára már a divat is megfizethetetlen. A normcore az élethez való hozzáállás kifejezője.
Lényege, hogy szándékosan és örömmel vállalja fel valaki azt, hogy hétköznapi. Az ,,új divat” egyre nagyobb falatot harap ki magának, ugyanis ez a stílus a divat elleni lázadás. Azoknak, akik erős egyéniségek, azaz nincs szükségük arra, hogy felhívják a figyelmet magukra, önigazolásokat keressenek, a valahová tartozást kifejezzék.
A normcore hipszter találmány?
Gyakorlatilag a retro stílusra épülő, a múlt érdekes ,,dolgait” magának tudó, tudatosan gondolkodó kultúrréteg, akik nem követik a divatot, hanem személyiségük által preferált dolgokkal veszik körbe, kreálják meg magukat.
Egyesek úgy vélik, hogy a normcore egy hipszter találmány, ami csupán csak azért jött létre, hogy az átlagosságot az emberek orra alá dörgölje, hogy a tudatos személyiséget a személytelenséggel szembe állítsák.
Tehát a lényeg mint a hipszter, mint a normcore létben az, hogy vállalja fel mindenki önmagát, tudatosan.
A normcore és a magyarok
Úgy divatozunk, hogy nem is tudunk róla. A hetvenes években az a hír járta Európa-szerte, hogy a magyar nők egyénien, ugyanakkor divatosan öltözködnek. Ez azért volt így, mert saját maguknak kellett megalkotniuk a divatlapokban látottakat – saját egyéniségüket rakták bele abba a divatos ruhába, amit elkészítettek.
Mára ez nagyon sokat változott. A negyvenes korosztály nagy része azt ölti magára, ami épp „vele szembe jön”, amire pénze van, ami praktikus. Tehát, minden pontban megegyezik a normcore stílussal.
A normcore előnyei
Ugyanis nyugalmas életet biztosít a feltűnés nélküliség. Úgy gondolják, hogy a normalitás kategorizálása ez a jelenség, és komoly vitákat szül az is, hogy mi normcore és mi szimplán csak normális.
Egyesek szerint a legidegesítőbb az egészben az, amikor valaki erőltetetten akar normális lenni, normálisnak akar látszani.
Tehát a normcore nagy előnye, hogy újabb ideológiai vitát kavar, ami a normalitást népszerűsíti. Ez utóbbi pedig – valljuk be – ránk fér.
A normcore követőjeként tartják számon Barack Obamát is, aki talán így, a normalitás, hétköznapiság által próbál népszerűbb lenni, elhitetni az emberekkel, hogy ugyanolyan, mint a többi ember. Ez így igaz, ő is ember. Ám egy kicsivel több mindent megtehet, több mindenre van lehetősége, mint az átlagembereknek.
A normcore egy újabb őrület, ami az én olvasatomban annyit jelent: legyél úgy hülye, hogy normálisnak tűnsz – azaz a normalitás őrülete.