Láthatatlanság
Smink nélkül nem fordul utánam az utcán egyetlen férfi sem. Nem mosolyog rám senki, nem kérdezik meg, hogy vagyok, nem akarnak jobban megismerni. Smink nélkül láthatatlan vagyok. Ha kicsípem magam, olyan leírhatatlan a különbség, hogy felfordul tőle a gyomrom: füttyök, bókok, előzékenység, gáláns lovagiasság. Nem tudom értékelni, mert tudom, hogy ugyanezek az emberek a maszk nélkül simán elsétálnának mellettem.
Egészség
Természetes világosvörös hajam van, a szemöldököm, szempillám olyan világos, hogy szinte nem is látszik, illetve szeplős vagyok. Egyszer smink nélkül kellett beugranom a munkahelyemre és a kolléganőim összeszaladtak: „Olyan sápadt vagy, csak nem vagy beteg? Hol a szemöldököd? Úristen, te szeplős vagy, nem is tudtam!” Ezek után senki ne csodálkozzon, hogy nem lépek ki otthonról smink nélkül.
Olvass még a témában
Kedvesség
Ha úgy megyek el otthonról, hogy erősebben ki vagyok festve (mondjuk, mint egy buliban: sötétebb szemhéjfesték, tus, finom műszempilla, arcon kis kontúr, kis pirosító és rúzs) akkor mindenki sokkal-sokkal kedvesebb hozzám. Bármit mondok, a férfiak figyelnek rám, nevetnek a vicceimen. Ha csak az alap mindennapos sminkemet viselem (kis alapozó, szempillafesték) az emberek akkor is kedvesek, de közel sem annyira és közel sem annyian. Ha smink nélkül megyek utcára? Zéró kedvesség: a férfiak simán fellöknek az utcán, ha nem lépek félre és még morognak is, kész röhej.
A cikk folytatódik, lapozz!
