Húsvéti jelképek
A húsvét a vallási jelentőségén túl a tavasz megérkezését is jelenti, bár hó és hideg ezt nem igazán tükrözi… A húsvét azonban az újjászületésen kívül a finomságokról, az ízekről is szól. Az összes fogást húsvét vasárnap szentelik meg.
A sonka, bárány, kalács, bor és a tojás is főszereplője a templomi szertartásnak. A húsvét emellett a legtöbb jelképet magában hordozó ünnepünk. Ugye van itt tojás, bárány, kis csirke, na meg a nyuszi is… Mint mindennek, természetesen az ételeknek is szimbolikus jelentése van, amellett, hogy rendkívül finomak. A tojás az újjászületésnek és a termékenységének a legősibb jelképe. A húsvéti bárány Jézust jelképezi…
Ahonnan a nyuszi származik
És, hogy mi köze a nyuszinak a húsvéthoz? A húsvéti nyuszit hazánkban csak a XIX. század óta várjuk, egyébként a germán mitológiából származik. Ostara germán istennőhöz köthető a legenda, miszerint volt egy madara, amely színes tojásokat tojt, de a gyermekek szórakoztatására nyúllá változtatta. Ezáltal már a nyúl rak fészket és abba tojásokat. Olvass még a témában
Mindez hogyan is néz ki itthon? A húsvéti sonka, a tojás és a kalács adják az alapját a menünek, de a bárány vagy a nyúl is megjelenik a hazai ünnepi asztalokon. Sok helyen a vasárnapi menü meglehetősen gazdag, rozmaringos vagy zöld fűszerek szárnyasok, tojás mindenféle változatban akár salátaként, akár hústöltelékként, édességként pedig túrós kalács.
